Page 26 [26]
4. TÖRVÉNYKEZÉS DRAKÓN ELŐTT — A HÉROSOK VILÁGA
kikerülve, az asszonyra kiszabott , tisztító eskü" alapján dönti el.? Az eskü
szövegét a Törvény írja elő, gondosan ügyelve arra, hogy a tanúként felhí¬
vott istenség kellő félelmet keltsen az esküvő félben. Fontos volt ezért az
a körülmény, hogy az elvált és gyanúba fogott nőnek Artemisre kellett
esküdnie — hiszen Artemis (többek között) a gyerekáldás, gyerekszülés
idején az anyát és a kisdedet óvó istennőnek számított.
De térjünk vissza az attikai forrásokhoz! A homérosi eposzok gazdag
forrásanyagának elemzése előtt érdemes még Platón , jogtörténeti" vissza¬
tekintését is megismerni:
Rhadamanthys eljárása a perek eldöntését [Xrisis] illetőleg csodálatra méltó; ő
ugyanis felismerte, hogy kortársai egészen nyilvánvalónak tartják az istenek
létezését — s ez náluk egészen természetes volt, minthogy azokban az időkben
sokan istenektől származtak, s ezek közül való volt ő maga is, legalábbis a ha¬
gyomány szerint. Úgy látszik tehát, hogy úgy gondolkozott, hogy emberi bíró¬
ra nem szabad rábízni a döntést, hanem csakis istenekre, s ennek alapján a perek
egyszerű és gyors eldöntése vált lehetővé számára. Ugyanis minden vitás kérdést
illetőleg alkalmat adván a peres feleknek az eskütételre, gyorsan és biztosan
intézte el az ügyeket."
Platón a peres eljárások töténetileg kialakult struktúráit vizsgálva először
nem Drakón, hanem a másik nagy hellén törvényhozó, Rhadamanthys
törvényeit idézi. A legendás király szerinte a jogviták eskü útján való el¬
döntését rendelte el általában — azaz az esküre alapította az igazságszol¬
gáltatást."" Platón magasztalja Rhadamanthys eljárását, és a peres ügyek
eskü útján való eldöntését gyors és egyszerű eljárásnak nevezi. Olyan ér¬
tékeket állít itt a középpontba, amelyek modern fogalmaink szerint a per¬
hatékonyság, a jogviták lehető legrövidebb időn belüli eldöntése elvében
testesülnek meg. Ugyanakkor Platón az eskü, mint perjogi alapintézmény
veszélyeire, fogyatékosságaira is felhívja a figyelmet. Kiemeli, hogy az eskü
mint szakrális elem csak olyan korban, olyan társadalmi környezetben
2 , Reinigungseid" vagy , Beweisurteil" a neve ennek az eskünek a szakirodalomban, vö. Gerhard
Thür: Rationality and Irrationality in the Ancient Greek Law of Procedure, Fundamina, vol. 20,
2014, 917—918.
53 Platón, Törvények 948b. Kövendi Dénes fordítása.
54 Azitt tárgyalt, a polisok korai, archaikus korából származó normák tükrében az látszik valószí¬
nűnek, hogy nem újonnan bevezetett rendelkezésről, hanem a szokásjogi úton kifejlődött norma
törvényi megerősítéséről lehetett inkább szó.
«25 c