Oldal 23 [23]
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM
Aristotelésnek a , görög jogtörténet" ezen korszakára vonatkozó elejtett
megjegyzéseit.
Az Aristotelés neve alatt megjelent Athénaión politeia (Az athéni állam)
első bekezdései a Drakón előtti államrendet taglalják: az egyes állami szer¬
vek és azok feladatköre kerül rövid bemutatásra (basileus, polemarchos,
archón). A kilenc archón jogkörénél kiemeli a szerző: , Joguk volt saját
belátásuk szerint ítéletet mondani, nem pedig csak előzetes vizsgálatot
vezetni, mint manapság."
A klasszikus Athén peres eljárásával (amelyre a fent idézett szöveg utal)
a tanulmány utolsó fejezetében még részletesen foglalkozni fogunk. Azon¬
ban már a fenti megjegyzés megértéséhez jelezni kell, hogy a Kr. e. 4.
században, tehát Aristotelés Athénjában a peres eljárás kettéosztott volt,
két szakaszból állt. Az illetékes magisztrátus egy előkészítő szakaszban
fogadta a peres feleket, rögzítette a per főbb elemeit: felperes és alperes
személyét, a per tárgyát, a tárgyaláson felhasználni kívánt bizonyítási esz¬
közöket stb. (anakrisis vagy prodikasia). Ezt követte a mäsodik, forenszikus
szakasz, amely a tárgyalóteremben, az esküdtbirösäg előtt folyt le.
Aristotelés tehát korának általa jól ismert kettéosztott peres eljárásával
veti össze a Drakón előtti (illetve Drakón korabeli) peres eljárás rendjét —
amelyről bizonyosan még több és megbízhatóbb adat állt rendelkezésére,
mint a mai modern kutatóknak. Kiemeli, hogy akkoriban az archónoknak
joga volt eldönteni a jogvitákat, hisz csak Solón vezette be, néhány évtized¬
del később, az esküdtbírósági rendszert." Ihür rámutat arra, hogy
Aristotelés a fent idézett szövegben a krínein igét használja, amelynek je¬
lentése , separate, put asender, distinguish; pick out, choose — decide
disputes". Ezzel szemben Drakón törvényeiben az ítélkezést, a jogviták
eldöntését a dikazein ige jelöli. Ezért Aristotelés megállapítása óvatosan
kezelendő: erre az egyetlen kijelentésre nem alapozható az a tézis, hogy az
archaikus görög jogban elterjedt lett volna az egyesbírók általi ítélkezés, az
állami bírósági út (a rendes bíróságok) igénybevétele esetén. Kétségtelen,
hogy Aristotelés arra utal, hogy az archónok akkoriban nagyobb befolyás¬
sal bírtak a jogviták eldöntése terén. De ennek mibenléte csak a krínein ige
jelentéstartalmának tisztázása után körvonalazható pontosabban.
Aristotelés másutt is megemlíti az archaikus kor ítélkezési gyakorlatát:
,Őket [a királyokat] illette háborúban a fővezérség, valamint az áldozatok
# Arist. Ath. pol. 3,5.
4 Ehhez lásd lent a következő fejezetben.
15 Henry George Liddell — Robert Scott: A Greek-English Lexicon, Oxford, Oxford University Press,
1966.
+ 22e