Oldal 19 [19]
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM
békélés ellenére károsítja, bűncselekményért vonható felelősségre. Ha
azonban a vérdíjat illető tárgyalások sikertelenül végződtek, illetve az el¬
követő vagy családja nem tudta megfizetni a vérdíjat, akkor az elkövető az
életét csak száműzetésbe meneküléssel menthette meg.
Athén történetének ebben a periódusában az arisztokratikus kultúra
még erős befolyással bírt, meghatározó volt a társadalmi értékrend vonat¬
kozásában. A polis politikai-hatalmi struktúrája alapjában békésen szer¬
veződött és működött - annál kirívóbban hatott a kiegyensúlyozott társa¬
dalmi struktúrát felkavaró esemény, a Kylón köré csoportosult , felkelők"
felkoncolása és kivégzése nyomán beállt bosszúláncolat.""
Néhány évvel később, Kr. e. 621—620-ban?! került sor a Drakón nevéhez
fűződő törvény megszavazására és hatályba léptetésére, amely az emberölés
bűncselekményi tényállását szabályozta — a meglévő normákat kiegészí¬
tette, pontosította, hogy a társadalmi válságot orvosolja, és ezzel véget
vessen a szűnni nem akaró magánüldözésnek.
Drakón személyéről és életútjáról alig maradt ránk ismeretanyag. A tör¬
ténészek szerint a polis igazgatásában talán a thesmothetai egyikeként vett
részt a Kr. e. 621-620. évben, amikor a nevéhez fűződő törvényeket előter¬
jesztette, majd azokat számozott, függőlegesen felfüggesztett és a tengelyük
körül forgatható fatáblákon (axones) írásba foglalták és nyilvánosságra
hozták.? Ez volt Athén első , kódexe", a társadalom életét rendező alapve¬
tő együttélési normák első következetes írásba foglalása és publikálása. Ezt
megelőzően a jog ismerete egy szűk kiváltságos csoport (az eupatridai)
titkos tudomänya volt.?? Evszäzadokkal kesöbb Aristoteles a solöni törve¬
nyekről tudósítva így emlékezik meg erről a fontos eseményről: , Solón
szabályozta az államformát és más törvényeket hozott, úgy, hogy a Drakón
törvényeit a gyilkossági törvény kivételével nem használták többé." Másutt
így ír: , Ezek után, nem sok idő múltával, Aristaichmos archónsága idején,
Drakón megalkotta a maga törvényeit."
Gerhard Thür: Prozesseide im Gesetz Drakons und ihr Nachleben im klassischen Athen, in Heinz
Barta — Martin Lang — Robert Rollinger (Hg.): Prozessrecht und Prozesseid. Recht und
Rechtsfindung in antiken Kulturen, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag, 2015, 154-155.
Develin: Athenian, 30.
Vo. Michael Gagarin: Drakon and Early Athenian Homocide Law, New Haven — London, Yale
University Press, 1981; Karl-Joachim Hölkeskamp: Drakon, Der Neue Pauly 3, Stuttgart-Weimar,
J. B. Metzler Verlag, 1997, 810-811.
Hansen: The Athenian Democracy, 29.
Arist. Ath. pol. 7,1.
35 Arist. Ath. pol. 4,1.
w
2
ue
oO
w
ts
+18 +