Oldal 15 [15]
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM
A menedékjog terminológiája és gyakorlata azonban már az ókorban is
sokrétű volt, és ráadásul korról korra változott az egyes terminus technicusok
jelentése." Az ógörög nyelvben az asylia, asylaios, asylos, asylétos szavak
is a menedékjog összefüggésében használatosak; a főnévi és melléknévi
formák egyaránt valamely személy vagy hely sérthetetlenségét fejezik ki.
A szavak etimológiai gyökere a sylein ige, amely jogi kontextusban Athén
klasszikus, jogilag fejlett periódusában is a megengedett önhatalmat jelen¬
tette. Így például a hitelező a nemfizető adóst megragadhatta (kézrátétel)
és adósrabszolgaságba hurcolhatta (sylein), ami az önhatalmon alapuló
végrehajtás szokásos módja volt." A sylein tagadása, megtiltása az asylia,
az erőszak alkalmazásának tilalma. Az asylaios olyan személy, aki valahol
asyliát, menedéket élvez, ezért senki által , nem vezethető el" erőszakkal,
azaz önhatalom vele szemben jogszerűen nem alkalmazható. To asylos
a menedéknyújtás joga, amellyel számos görög szentély rendelkezett köz¬
megegyezés alapján." A görög terminológiát vette át a latin nyelv is: a római
források asylumnak neveznek minden menedékhelyet, ahová oltalomkere¬
ső személyek vagy csoportok menekülhetnek.?
Kylón kísérlete az államrend megdöntésére és a tragikus végű ostromzár,
az Akropolison kiéheztetett pártütők tragédiája paradigmává vált a görög
politika- és jogtörténetben. Az ókori történetírók, Ihukydidés, Hérodotos,
Plutarchos és Pausanias részletesen tudósítanak az esetről. A pártütők
teljesen kiszolgáltatott helyzetükben, végső szorongattatásukban, a köz¬
vetlenül és brutálisan fenyegető, élet elleni erőszak árnyékában döntöttek
úgy, hogy az oltárhoz menekülve oltalmat kérnek. Üldöztetésük részben
politikai meggyőződésükre, részben bizonyos társadalmi csoporthoz való
tartozásukra vezethető vissza. Fatálisan meghiúsult (de hitük szerint jogos)
céljuk a közhatalom gyakorlásának megváltoztatása volt. Jogállami keretek
között (és az akkori Athén törvényes rendjében is) politikai perben kellett
volna felelniük tettük következményeiért. Azaz az üldözöttek mai fogal¬
18 Vö. Martin Dreher: Hikesie und Asylie in den Hiketiden des Aischylos, in Martin Dreher (Hg.):
Das antike Asyl. Kultische Grundlagen, rechtliche Ausgestaltung und politische Funktion, Köln,
Böhlau Verlag, 2003, 59-60.
Gerhard Thür: Gerichtliche Kontrolle des Asylanspruchs, in Dreher (Hg.): Das antike Asyl, Wien,
ÖAW, 2003, 23-36; Douglas M. MacDowell: The Law in Classical Athens, London, Thames and
Hudson, 1978, 237-240.
Átfogó áttekintést nyújt Kent J. Rigsby: Asylia. Territorial Inviolability in the Hellenistic World,
Berkeley, University of California Press, 1997, 1-30; az elhurcoläs tilalmähoz vö. Dreher: Hikesie
und Asylie, 70-71.
Vö. Finäly Henrik: A latin nyelv szötära, Budapest, Franklin, 1884.
=
©
19
s
19
8
+ 14 »