Oldal 290 [290]
V. ÖSSZEGZÉS 289
ellenkezője jellemző." Az ellentmondó, hiányos, zavaros, teljesíthetetlen, szüntelenül
változó szabályok nem a probléma rendezéséhez, hanem káoszhoz, súlyos társa¬
dalmi, gazdasági következményekhez vezetnek, amint azt Lon Fuller plasztikusan
bemutatja Rex szörnyű jogalkotói tevékenységéről szóló allegorikus történetében.
E kritikus állapotú jogszabályi környezet és a részben attól független, másrészt a
kodifikáció által nem rendezett, sőt esetenként gerjesztett fogalmi bizonytalansá¬
gok nem csupán közvetlenül a működtetést, az intézményi alapfeladatok ellátását
veszélyeztetik, de ellehetetlenítik a vezetői felelősség vizsgálatát és megállapítását.
Azáltal, hogy a jogalkotó lényegében mellőzte az ezt megalapozó rendelkezések
alapos kimunkálását, másrészt pedig azért, mert azok a hatáskört és kötelezettséget
előíró normák, amelyek alapján a felelősség számonkérhető lenne, számos esetben
alkalmatlanok annak megalapozására, a felsőoktatási intézmények vezetőinek
felelőssége csak igen komoly nehézségek árán állapítható meg."
Nem csupán magyar, hanem általános jelenség, hogy nincs a felsőoktatási
intézmények vezetésére vonatkozó, illetve azzal összefüggő egységes fogalom¬
készlet. Erre a következtetésre juthatunk az egyes fogalmak és jogintézmények
vizsgálatával és az irányadó nemzetközi kitekintéssel feldogozott szakirodalom
bemutatásával. Mindez azt eredményezi, hogy az egységes értelmezés lehetősége
lényegében kizárt. Ezt tovább terheli a felelősséget megalapozó kodifikáció ala¬
csony színvonala. E körben tehát szükséges a többszörös utaló szabályok helyett
a felsőoktatási intézmények vezetőinek felelősségi szabályozását részletesen,
5
Az Nftv.-vel kapcsolatos jogalkotási anomáliákra lásd: Rónay Zoltán: Szkülla és Kharübdisz
között, avagy kis magyar (felsőoktatási) jogalkotási dráma, Közjogi Szemle, 10. évfolyam,
2017/2, 25-30. (Rönay 2017a). Egy konkret Nftv.-mödositäs elemzesere pedig: Rónay
Zoltan: Die ,,lex CEU“: der Tropfen, der das Fass zum Uberlaufen bringt? Die ungarische
Normsetzung an der Grenze des Rechtsstaates, Jahrbuch fiir Ostrecht, 58. évfolyam, 2017/2,
269-282. (Rönay 2017b)
Fuller, Lon: Az erkölcs, ami lehetővé teszi a jogot, in: Takács Péter (szerk.): Joguralom és
jogállam. Antológia a , Rule of Law" és a ,Recbtsstaat" irodalmának köréből, Budapest, Osiris,
1995, 114. Idézi: Szabó Imre: 2012, i.m. 421.
"Természetesen nem csupán a hazai felsőoktatási jogalkalmazónak kell hibás jogszabályokkal
vagy joghézaggal szembesülnie. A felsőoktatási szabályozás összetettségét és az alakítá¬
sával szembeni szakmai követelmények kiemelt mivoltát támasztja alá az a körülmény is,
hogy a magasabb szinten álló német jogalkotás sem mindig birkózik meg e kihívásokkal.
Lásd pl. a hallgatói helyek cseréjének szabályozásával kapcsolatos anomáliákat. (Kiefer,
Wolfgang: Anspruch auf Genehmigung eines Studienplatztauschs gegen die Hochschulen,
Neue Zeitschrift für Verwaltungsrecht, 29. evfolyam, 2010/6, 351-354., különösen 352.)
A német felsőoktatási jogalkotás problémáihoz további érdekes adalék: Lindner, Josef Franz:
Experimentelle Rechtsetzung durch Rechtsverordnung. Am Beispiel des Hochschulrechts,
Die Offentliche Verwaltung, 60. évfolyam, 2007/23, 1003—1009., Krausnick, Daniel: Aus dem
Rahmen gefallen: Die Hochschulgesetzgebung des Bundes vor dem Aus? Die Öffentliche
Verwaltung, 24. évfolyam, 2005/21, 902-908.