Seite 285 [285]
284 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
egy átgondolt, minden eshetőségre felkészült, pontos szabályozás tudja szolgálni.
A jelenlegi elnagyolt szabályozás erre nem alkalmas. ?!
Éppen ezért a felülvizsgálandó szabályozásban — keretjelleggel — az alábbiakat
kellene rögzíteni. Mindenekelőtt a fegyelmi büntetéseket kellene az eredeti jogal¬
kotó szándékkal összhangban szabályozni, a hallgatói önkormányzati tisztségével
összefüggésben elkövetett vagy azzal nem összeegyeztethető tevékenység miatt
kiszabott fegyelmi büntetéssel — de legalábbis annak súlyosabb tételeivel — súj¬
tott hallgató újraválasztását zárja ki a törvény. E törvényben garantált alapvető
jog korlátozására csak a jogalkotónak van lehetősége. Ezt oly módon lehetne
megvalósítani, hogy a jogalkotó megteremti annak lehetőségét, hogy az intéz¬
mény a kizárást kimondó határozatban a fegyelmi büntetés időbeli hatályáról is
rendelkezhessen, illetve hogy az intézmény a hallgatót mentesíthesse e büntetés
hatálya alól. Egy ilyen szabályozás esetén nyilvánvalóan a jogalkotó feladata és
felelőssége, hogy e vitathatatlanul komoly következményekkel járó büntetésnek
milyen kereteket állapít meg?
A mulasztásban megnyilvánuló fegyelmi vétségekkel összefüggésben megfon¬
tolható egy olyan szabály, amely egyrészt explicit kimondja, hogy a mulasztásban
megnyilvánuló vétség elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a cselekményt
a mulasztó nem pótolja, azonban ehhez szükséges egy jogbiztonságot garantáló
elem beépítése is: a cselekmény esedékességének (azaz még mulasztás nélkül való
teljesítésének) napjától számított meghatározott idő (ami mindenképpen hosszabb,
mint az elévülés objektív határideje, ellenkező esetben fogalmilag mulasztásról
sem lehet majd beszélni) elteltével már nem indítható fegyelmi eljárás.
Végül megoldást kellene adni arra az problémára is, amikor a fegyelmi vétség
elkövetése után a hallgatói jogviszony megszűnik, de a hallgató ismét jogviszonyt
létesít ugyanazon intézménnyel, Mindez áthidalható lenne azzal, ha az elévülés
idejébe nem számítana bele az az idő, amely a hallgatói jogviszony megszűnése és
újbóli létesítése között telt el. Annak a helyzetnek a kezelésére, amikor a hallgató
hallgatói jogviszony megszűnésére tekintettel megszüntetett fegyelmi eljárást
követően a hallgató utóbb újból jogviszonyt létesít az intézménnyel, biztosítani
lehetne az intézmények számára, hogy a fegyelmi eljárást a jogviszony létesítésétől
számított rövid időn belül újrakezdhessék. Természetesen e szabályt is célszerű
az elévülés korlátozó jellegével összhangba hozni, kimondva, hogy nincs helye a
fegyelmi eljárás újrakezdésének, ha a hallgatói jogviszony megszűnése óta egy év/
tizenkét hónap eltelt.
81 Az eredeti szabályozás színvonalára magyarázat lehetett az eredetileg tervezett, de elnem
készült kormányrendelet. Azóta a törvénymódosítással egyértelművé vált, hogy akormány
nem tervez e körben szabályozást, végérvényesen az intézményekre hagyva azt.
32 Rónay Zoltan: 2016d, im. 64-65.