Oldal 277 [277]
276 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
retorziójaként valamely vezető a fegyelmi eljárás eszközéhez fordul. Ugyanakkor
a fellebbezés lehetősége és végső soron a bírósági felülvizsgálat megfelelő eszköz
még egy ilyen visszaélésszerű fegyelmi eljárás által okozott sérelem orvoslására is.
Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a hallgatói önkormányzat tisztségviselői
gyakorta nincsenek is tisztában azzal, mekkora felelősség nehezedik a vállukra,
mint ahogy azzal sem, hogy felelősségük nem csupán , politikai", hanem fegyelmi
is. A hallgatói önkormányzat tisztségviselői ugyanis a hallgatók közbizalmát
élvezik, ezért elvárható tőlük, hogy fokozott körültekintéssel, a szabályok beható
ismeretének birtokában járjanak el, esetleges hiba vagy mulasztás esetén pedig azok
következményeit vállalják. Mindeközben sokszor rendkívül fiatal és tapasztalatlan
személyekről van szó. Ezzel együtt, álláspontom szerint, ha valaki nem érzi magát
kellően felkészültnek egy adott hallgatói önkormányzati tisztséggel együtt járó
felelősségre, akkor célszerű attól tartózkodnia, illetve, ha élvezni kívánja a tiszt¬
séggel járó vitathatatlan előnyöket, akkor a felelősséget is vállalnia kell.
Az Nftv. a megszeghető kötelezettségek körébe sorol két olyan elvárást is, ame¬
lyek számonkérhetősége erősen vitaható. Az egyik az intézményi hagyományok¬
nak, a másik az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai — illetve az intézménybe
felvételt vagy átvételt nyert társai — emberi méltóságának tiszteletben tartása."
Előbbivel kapcsolatban kérdés, hogy egy intézmény mely hagyománya olyan,
amelynek megsértése fegyelmi felelősség tárgya lehet. Ennek megválaszolásához
sem nyújt segítséget az e kötelezettséget betoldó törvénymódosítás indokolása, ?
ezért nem tudjuk megválaszolni, miért tartotta ezt szükségesnek a jogalkotó,
egyáltalán mit tekintett e körben a hagyománynak. Köznapi értelemben a ha¬
gyomány a közösségben továbbélő, tudatosan ápolt szokás, ízlés, felfogás, illetve
szellemi örökség, de jelenthet valamit, ami régóta általánosan ismert, használt."
A hagyomány értelmezésével első látásra nincs probléma, azonban mélyebbre ásva
már komoly dilemmák merülhetnek fel. Tudniillik az sem egyértelmű, hogy mit
is kell hagyománynak tekinteni, a tradíciókban a szóbeliség dominál-e, illetve
mi az írásbeliség szerepe." Óvakodnék érdemben a filozófia területére tévedni,
mindössze arra kívánok utalni, hogy a törvényalkotó e körben is olyan kötelességet
394 Az Nftv. 43. § (2) bek. b) pontja szerint a hallgató kötelessége az is, hogy tiszteletben tartsa
a felsőoktatási intézmény hagyományait, illetve az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai
— illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai — emberi méltóságát.
395 1/4767. sz. törvényjavaslat egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról, 67. (http://www.parlament.hu/irom40/04767/04767.pdf)
396 Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 475. o.
397 Nyíri Kristóf: A hagyomány fogalma a német gondolkodásban, Politikatudományi Szemle,
3. évfolyam, 1994/1, 73-77. http://www.poltudszemle.hu/pdf/1994/1994_1/nyiri.
pdf (2016.04.15.), Nyíri Kristóf: A bagyomány filozófiája, Budapest, T-Iwins / Lukács
Archívum, 1994.