Page 271 [271]
270 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
jogorvoslati kérelmét testület bírálja el, a hallgatók ügyében másodfokon hozott
döntések esetében is biztosított a peres jogorvoslat lehetősége. Ezen eljárások
közös sajátossága, hogy eredményük — ha a kezdeményezés megalapozott volt
— kizárólag a jogszabálysértés tényének kimondása és annak orvoslása, azonban
soha sem a jogszabálysértő testületi aktusért való felelősség vizsgálata. Ugyan az
nem kizárt, hogy egy esetleges marasztaló döntés a felelősség intézményen belüli
megállapítására irányuló eljáráshoz vezessen, a jogalkotó azonban elmulasztot¬
ta ehhez megteremteni mind a testület döntésében vagy mulasztásában való
felelősségmegállapítás alapjait, mind ennek hatásköri szabályait, feltételrendszerét
és az alkalmazható jogkövetkezményeket is.
A testületi felelősség-felelőtlenség egy sajátos, a felsőoktatásban megnyilvánuló
példája a konzisztórium működése. E testület hatáskörét tekintve nem illeszthető
a nemzetközi tendenciák egyikébe sem. Mind az Egyesült Államokban, mind a
Nyugat-Európában megismert, az ún. egyetemi kormányzás egyik letéteménye¬
seként funkcionáló testületek (board jellegűek, kuratóriumok) esetében világos
működésük célja, jellege, hatáskörük pontosan meghatározott." Ezzel szemben a
konzisztórium feladataiban a tanácsadó és az ellenőrző jelleg keveredik," a tagok
kiválasztása alapvetően politikai jellegű, a tagok felelőssége pedig teljes egészében
hiányzik. Azonban a hatásköri pontatlanság nem csupán a konzisztórium fele¬
lősségére van kihatással, hanem értelemszerűen érinti a kancellár és a szenátus
működését is, amelyek egyes döntéseit a konzisztóriumi egyetértési jog érdemben
befolyásolja. E vonatkozásban kiemelt jelentőséggel bír a költségvetés megállapítá¬
sára vonatkozó jogszabályi rendelkezések ellentmondó jellege, amely mindhárom
előbbiekben említett szereplőhöz hatáskört telepít, azonban a különféle jogkörök
egymáshoz való viszonyának tisztázatlansága a felelősség vizsgálatának lehetőségeit
is beszűkíti. E körben külön szükséges kitérni az egyetértési jog gyakorlásának
tartalmára is, amelynek pontos definiálására a jogalkotó adós maradt, és minthogy
ismereteim szerint azzal e vonatkozásban elmélyültebben a jogtudomány sem fog¬
lalkozott, annak meghatározására az Alkotmánybíróság — a korábbi szabályozásban
a gazdasági tanácsot megillető egyetértési jog kapcsán kialakított — gyakorlata
alapján van lehetőség." Az egyetértési jog a döntéshozatalban olyan súlyú, amely
túlmutat a felelősség kizárását lehetővé tevő véleményezési jogon, mivel — bár
nem szükségképpen vezet a tervezett döntés meghozatalához — alkalmas a döntés
4 De Groof, Jan — Svec, Juraj — Neave, Guy: i.m. 133—134., Gross, Thomas: i.m. 895—900.,
Von Coelln, Christian: im. 323—324., Nolden, Frank: im. 362—365., Lederer, Philipp:
im. 1575-1587.
375 Kováts Gergely a konzisztóriumot felügyelő testületként azonosítja. (Kováts Gergely: 2016b,
i.m. 5.)
376 39/2006. (IX. 27.) AB hatärozat, ABH 2006, 498-499., Kiss Läszlé alkotmänybiré
különvelemenye a 39/2006. (IX. 27.) AB hatärozathoz, ABH 2006, 498, 508.