Page 262 [262]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 261 a hallgatói önkormányzati tisztségviselők testületi tagságból adódó felelőssége, hiszen esetükben ugyan nem munkaköri kötelezettségről, de az alapszabályban rögzített, érdekképviseletet megvalósító feladat ellátásáról van szó, amely a korábbiakban kifejtettek szerint megalapozza a tisztségviselő hallgatói jogviszonyból fakadó fegyelmi felelősségét. Ráadásul a szenátusba a hallgatók nem választják a képviselőket, őket a hallgatói önkormányzat delegálja, azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy az adott szenátusi tag részesül-e e tevékenységére tekintettel juttatásban. Összegezve tehát a tagság felelősségét a felsőoktatásban jelentősen érinti, hogy a delegált testületi tagok hivatali kötelességként vesznek-e részt e munkában, a tagság önkéntes-e, ellenszolgáltatás nélküli-e. Amennyiben díjazás nem jár érte, akkor elfogadhatatlan lenne, ha a vállalati testületek felelősségi szabályait alkalmaznánk analóg módon. Éppen ezért a felelősség típusát és mértékét célszerűbb a tagság önkéntességétől és az ellenszolgáltatás tényétől függővé tenni. A testületi döntésben közreműködő tagok felelősségének vizsgálata során is különbséget kell tennünk az ügydöntő és véleményező, tanácsadó testületek között. Előbbiek esetében ugyanis a felelősség megoszlik a döntés előkészítéséért és előterjesztéséért felelősséggel terhelt személy és a testület között, másrészt a tagok is a döntésben való közreműködésük szerint lehetnek felelősek, így például a kártérítési felelősség sem terjeszthető ki azokra, akik a döntés ellen szavaztak." Ugyanakkor a tisztán kollegiális testületek (azaz csak véleményező, tanácsadó, javaslattevő hatáskörrel bírók) tagjai esetében a kollektív felelősség az előbbiekben kifejtettek mellett azért is eleve kizárt, mert a döntést nem ők, hanem az a személy (testület) hozza, amely számára véleményt, tanácsot adnak." Árnyalja a képet, ha a testület rendelkezik azzal a különleges szakértelemmel, amely a vezető számára csak az általa adott vélemény formájában áll rendelkezésre. A felelősség azonban ebben az esetben sem a döntésért, legfeljebb a vélemény, tanács kellő alaposságú előkészítéséért és a vezető megfelelő döntési helyzetbe juttatásáért áll fenn. Az viszont, hogy jogi felelősség tekintetében ez miként értékelhető, ugyancsak kétséges. Tovább nehezedik a felelősség vizsgálata a vegyesen szakértő-laikus összetételű testületek esetében." A testület és az egyszemélyi vezető felelősségének viszonyát befolyásolja az is, hogy a testületi és az egyszemélyi vezetés típusjegyeiben is elkülönül egymástól, mivel az előbbi keretében a vezetett szervezet tagjai közvetlenül, vagy — mint mellett másodlagosan megvalósított tevékenységével működtetett kvázi menedzsment nem felel meg. (Barakonyi Käroly: 2004, i.m. 590-591.) A felvetés korántsem újkeletű, arra Magyary Zoltán mär 1927-ben rämutatott (Magyary Zoltän: 2011, i.m. 50-51. *48 Farrington, Dennis J. — Palfreyman, David: im. 192-193. #9 Szamel Lajos: 1986, i.m. 407-409. 350 Szamel Lajos: 1986, i.m. 399. *1 Szamel Lajos: 1986, im. 399-400.
