Page 255 [255]
254 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
a törvény, és amelyre vonatkozó részletes szabályokat a Doktori r. tartalmazza."
E rendelkezések között kerül rögzítésre a doktori felvételi, szigorlati bizottság,
illetve komplexvizsga-bizottság, valamint az értekezést elbíráló bizottság műkö¬
dése is. Míg maga a doktori tanács átfogó, az intézményi doktori képzés egészére
vonatkozó kérdésekben is állást foglal (miközben dönt a fokozat odaítéléséről is), a
többi doktori ügyben eljáró bizottság mindig és kizárólag egyedi hallgatói ügyek¬
ben jár el. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola tanácsa segíti munkájában,
ennek a doktori képzés tekintetében van döntési hatásköre. A törvény kizárólag
a doktori tanácsban írja elő a hallgatói képviseletet, ami azt is jelenti, hogy a dok¬
tori cselekményekben (ideértve a felvételi eljárást is) közreműködő testületekben
csak az általános törvényi követelmény alapján merül fel a hallgatók képviselete.
A doktori képzés kivételével a hallgatók tanulmányaikat valamennyi képzési
szinten záróvizsgával fejezik be, amelyet erre kialakított bizottság előtt kell letenni¬
ük. Nem kérdéses, hogy a záróvizsga-bizottság hallgatói ügyekben jár el, azonban
hallgatók képviselete annak működése során mégsem jellemző.
A törvény ítja elő kreditátviteli bizottság létrehozását és működtetését a kredit
megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésére, egyben meghatározza,
hogy a korábbi felsőoktatási törtvények (Ftv.1., Ftv.2.) hatálya alatt kiadott bizo¬
nyítványokat, illetve okleveleket a hatályos törvény alapján induló képzésekben
milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be." A kreditátviteli bizottság
is egyértelműen hallgatói ügyekben jár el, a hallgatói képviseletet munkájában
azonban a törvény kizárja. (Ez utóbbi korlátozás indokára még nem sikerült és
észszerű magyarázatot találni.)
A törvény kötelezően írja elő a szenátus számára, hogy a hallgatók tanulmányi,
vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hozzon létre, amely¬
ben azzal a megkötéssel kell biztosítani a hallgatók részvételét, hogy az általuk
delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt
százaléka. A hallgatók ügyeiben eljáró bizottság tehát a klasszikus, mindenki
által ismert tanulmányi bizottság, illetve a szociális ügyekben eljáró testület is,
amely utóbbi hatáskörére a IJR. tartalmaz szabályokat: kifejezetten abba sorolja
a hallgató fizetési kötelezettségének teljesítéséhez mentességet, részletfizetési
38 valamint a hallgató
kedvezményt, halasztást kérelme alapján biztosító döntést;
szociális helyzetének egységes vizsgálatát a szociális ösztöndíj, illetve a kollégiumi
felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához.
Mindkét esetben ugyanis akként rendelkezik a jogszabály, hogy e hatáskört a
320 Doktorir. 1-19. $
321 Nftv. 49. § (5) bek., 113. § (3)-(4) bek.
322 Nftv. 12. § (5) bek.
33 TJR. 4. $ (4) bek.
324 TIR. 21. § (4) bek.