Page 253 [253]
252 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Mind a fenntartói, mind a bírósági ellenőrzésnek sajátossága, hogy csak a jog¬
szabálysértés tényét rögzíti, és annak orvoslására szólítja fel a testületet, illetőleg
a bíróság maga is orvosolhatja a jogsértést határozatában. Ezen eljárások azonban
a jogszabálysértő testületi aktusért való felelősséget nem vizsgálják, legfeljebb
egy ilyen, intézményen belüli vizsgálat alapját képezhetik. Ugyanakkor a jogsza¬
bályokból teljes mértékben hiányzik a következő lépcső, azaz, hogy ki, milyen
feltételekkel és milyen jogkövetkezmények esetleges alkalmazásával állapíthatja
meg a testület tagjának annak döntésében vagy mulasztásában való felelősségét."
IV.3.2. Egyéb testületek a felsőoktatási intézményekben
Ha egyszerű definíciót akarunk adni az egyéb testületek fogalmára, akkor azt
mondhatjuk, minden olyan testület, amely a szenátus és a konzisztórium mellett
működik. Ha azonban számba is akarjuk venni e testületeket, akkor már kevésbé
egyszerű a dolgunk, mert azoknak működése csak részben ered a jogszabályok¬
ból, mások az intézmény szabályozási autonómiája körében jönnek létre. Vannak
olyan testületek, amelyek csak meghatározott típusú intézményeknél működnek
(szintén jogszabályi előírás alapján). De még a jogszabályon alapuló katalógus
összeállítása is nehézségbe ütközik, hiszen egyes testületek nem a felsőoktatáshoz
kötődő szabályozásból erednek. Emellett vannak olyan, a jogszabályban előírt
hatáskörök, amelyek esetében csak azok ellátása kötelező, de intézményi döntés,
hogy azokat valamely vezetőhöz vagy egy létrehozott testülethez telepítik-e. Li¬
pikus példa erre a jogorvoslat joga, amelynek biztosítása törvényi kötelezettség,
azonban annak eldöntése, hogy a kérelem elbírálása egyszemélyi vagy testületi
hatáskör, intézményi szabályozásba tartozik, s az intézmények jellemzően ez
utóbbi megoldást választják.
A testületek hatáskörét tekintve alapvetően véleményező, javaslattevő, — az
intézményi hatáskörben létrehozottak esetében — tanácsadó feladatokat találunk.
Vannak döntési jogosultsággal bíró testületek is, ezek ezen hatásköre azonban
vagy kifejezett jogszabályi rendelkezésen alapul, vagy a törvény olyan felhatalmazó
rendelkezésén, amely lehetővé teszi a szenátus vagy az egyszemélyi vezető számára
a hatáskör átruházását. A szenátus hatáskörébe tartozó jogkörök közül mindössze
kettő átruházható, az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek,
kitüntetések adományozásáról való döntés, illetve a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj
adományozásának kezdeményezése (ami intézményi szinten ugyancsak döntésnek
Kérdések és válaszok a polgári nemperes eljárások köréből, Budapest, HVG-ORAC, 2008,
46., 61., 249. és 279—280.
35 A probléma részletes elemzésére lásd: Rónay Zoltán: 2016e, i.m. 255 272.