Page 241 [241]
240 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
tumok, vélemények beszerzése, majd a létesítési dokumentumnak a felsőoktatási
intézmények nyilvántartását vezető szervhez benyújtása olyan oktatásigazgatási
feladat, amely álláspontom szerint egyértelműen kancellári felelősség. A ,két
terület" együttműködésének szükségessége azonban itt is nyilvánvaló, akezdemé¬
nyezés megalapozottságának indokolása, azaz akezdeményezés szakmai tartalma
tekintetében mind annak minősége, mind annak határidőre történő elkészítése
rektori felelősségi körbe tartozik, különösen ha az Nftv. azon szabályára utalunk,
amely a rektorhoz telepíti az intézmény működési engedélyének módosításához,
illetve a képzések indításához szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések
kiadmányozásáért való felelősséget."
Összességében tehát annak ellenére, hogy a kancellár szakmai feladatait
meghatározó szabályok egyértelműbb és kézzelfoghatóbb hatáskört alapoznak
meg, azok a felelősség vizsgálatához mégsem maradéktalanul elegendőek, éppen
azoknak a rektori hatáskörrel való már vázolt átfedései, illetve a két vezető közötti
hatáskör-elhatárolás nehézségei miatt.
276 Képr. 3. §. A felsőoktatási képesítési jegyzék képzési területenként tartalmazza azokat az
alapképzési és mesterképzési szakokat, valamint felsőoktatási szakképzéseket, melyeken
szakképzettséget lehet szerezni. A szakokon, felsőoktatási szakképzéseken szerezhető
szakképzettségek a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szintjeire
besorolt képesítések, megfeleltetve az Európai Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban:
EKKR) szintjeivel. A munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító
szakképzettség tanulási eredményeit, alapképzésben és mesterképzésben a végzettségi szint
és a szakképzettség, felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzésével szerez¬
hető tudás követelményeit — a tudás, a képesség, az attitűd, illetve az autonómia és felelősség
jellemzőinek az MKKR szintleírásával összevethetően — az alap- és mesterképzési szakok
képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, a felsőoktatási
szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet,
valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és
kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet határozza meg [Képr. 2. §
(1) bek.]. Az idézett jogszabályhely egyaránt hivatkozik a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletre
és a 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendeletre, amelyeket noha hatályon kívül helyezett a
felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről,
valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és
kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 8/2016.
(VIII. 5.) EMMI rendelet 2016. augusztus 13. napjával, de annak 9. § szerint a legkésőbb
2016/2017-es tanévben megkezdett tanulmányokat — folyamatos képzésben — végzőkre az
említett rendeletek szerinti képzési és kimeneti követelményeket, valamint a felsőoktatási
intézménynek a tanulmányai megkezdésekor hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzatában
és tantervében meghatározottak szerinti követelményeket kell alkalmazni, továbbá a
2016/2017-es tanévben, illetve a rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és
oklevél kiadásával le nem zárt, felsőoktatási szakképzésben, alap-, illetve mesterképzésben
folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény -— feltéve,
hogy az a (volt) hallgató számára kedvezőbb - e rendelet alapján is teljesíthető.