OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 231 elö a belsö kontrollrendszer letrehozäsäröl, müködteteseröl &s fejleszteseröl,”? valamint a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függet233 lenségének biztosításáról való gondoskodást, ??? e körben — legalábbis a belső ellenôrzés tekintetében — az Nftv. kifejezetten a kancellár felelősségévé teszi a belső ellenőrzést, munkáltatói jogkörébe sorolja a belső ellenőrzési vezető megbízását és a megbízása visszavonását." A belső ellenőrzés tekintetében a rektort csupán az idetartozó vizsgálat kezdeményezésének joga illeti meg, amelyet ilyenkor a kancellár köteles elrendelni." A gazdálkodás sikerességéért való felelősség kiemelése korántsem mellőzhető. Ebben meghatározó, hogy a bérköltségek aránya magas, ez eleve determinálja a forrásfelhasználási szabadságot." Emellett különösen az állami felsőoktatási intézményekkel szemben elvárás, hogy egyre nagyobb volumenben teremtsék meg működésük államtól független fedezetét, részben a minél innovatívabb megoldások alkalmazásával és az in. K+F bevételek újító szellemű növelésével. Azonban a gazdálkodására irányadó államháztartási jogszabályi környezet olyan merev kereteket kínál, amelyekben kérdésessé válik a , felsőoktatás önfinanszírozási kényszere és a kreativitás" egyidejű érvényesülésének lehetősége." Ezért még abban az esetben is, ha a finanszírozás mértéke kedvezőbbé válik, fennmaradnak az elosztási és keresztfinanszírozási mechanizmusok, hiszen akár a kormányzat által támogatási preferenciával bíró, akár a különböző pályázati forrásokból lehívni, akár a szabad kapacitás terhére saját bevételt termelni képes területeket nézzük, láthatóvá válik, hogy a felsőoktatásnak (intézményeknek) lesz egy kurrens, megfelelően (vagy akár túl-) finanszírozott része, és lesznek olyan, akár a tudomány és oktatás szabadságának elvéből, akár a nemzeti, társadalmi szempontokból adódóan mellőzhetetlen elemek, amelyeket az állami finanszírozás mértékére és — a természetükből és az érdeklődők jellemző családi hátteréből adódóan — az igénybe vevők teherbíró képességére tekintettel sem lehetséges nullszaldósan fenntartani. 232 Áht. 69. § (2) bek. A belső kontrollrendszer kialakítása az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével történik. A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. 233 Áht. 70. § (1) bek. 34 Nftv. 13/A. $ (2) bek. a) pont, 75. § (4) bek. b) pont. 35 Nftv. 13. § (7) bek. e) pont. © Beracs Jozsef et al.: 35-36. 237 Kis Norbert — Kádár Krisztián: i.m. 282.