Seite 232 [232]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 231
elö a belsö kontrollrendszer letrehozäsäröl, müködteteseröl &s fejleszteseröl,”?
valamint a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függet¬
233
lenségének biztosításáról való gondoskodást, ??? e körben — legalábbis a belső el¬
lenôrzés tekintetében — az Nftv. kifejezetten a kancellár felelősségévé teszi a belső
ellenőrzést, munkáltatói jogkörébe sorolja a belső ellenőrzési vezető megbízását
és a megbízása visszavonását." A belső ellenőrzés tekintetében a rektort csupán
az idetartozó vizsgálat kezdeményezésének joga illeti meg, amelyet ilyenkor a
kancellár köteles elrendelni."
A gazdálkodás sikerességéért való felelősség kiemelése korántsem mellőzhető.
Ebben meghatározó, hogy a bérköltségek aránya magas, ez eleve determinálja a
forrásfelhasználási szabadságot." Emellett különösen az állami felsőoktatási
intézményekkel szemben elvárás, hogy egyre nagyobb volumenben teremtsék meg
működésük államtól független fedezetét, részben a minél innovatívabb megoldások
alkalmazásával és az in. K+F bevételek újító szellemű növelésével. Azonban
a gazdálkodására irányadó államháztartási jogszabályi környezet olyan merev
kereteket kínál, amelyekben kérdésessé válik a , felsőoktatás önfinanszírozási
kényszere és a kreativitás" egyidejű érvényesülésének lehetősége." Ezért még
abban az esetben is, ha a finanszírozás mértéke kedvezőbbé válik, fennmaradnak
az elosztási és keresztfinanszírozási mechanizmusok, hiszen akár a kormányzat
által támogatási preferenciával bíró, akár a különböző pályázati forrásokból lehívni,
akár a szabad kapacitás terhére saját bevételt termelni képes területeket nézzük,
láthatóvá válik, hogy a felsőoktatásnak (intézményeknek) lesz egy kurrens, meg¬
felelően (vagy akár túl-) finanszírozott része, és lesznek olyan, akár a tudomány és
oktatás szabadságának elvéből, akár a nemzeti, társadalmi szempontokból adó¬
dóan mellőzhetetlen elemek, amelyeket az állami finanszírozás mértékére és — a
természetükből és az érdeklődők jellemző családi hátteréből adódóan — az igénybe
vevők teherbíró képességére tekintettel sem lehetséges nullszaldósan fenntartani.
232 Áht. 69. § (2) bek. A belső kontrollrendszer kialakítása az államháztartásért felelős miniszter
által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével történik. A belső kontrollrendszer
a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folya¬
matrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:
a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan,
hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,
b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és
c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.
233 Áht. 70. § (1) bek.
34 Nftv. 13/A. $ (2) bek. a) pont, 75. § (4) bek. b) pont.
35 Nftv. 13. § (7) bek. e) pont.
© Beracs Jozsef et al.: 35-36.
237 Kis Norbert — Kádár Krisztián: i.m. 282.