Seite 231 [231]
230 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Ehhez elsőként azt szükséges eldönteni, hogy a gazdálkodás körében a kancellá¬
ron a költségvetési szerv vezetőjét vagy a gazdasági vezetőt terhelő kötelezettségek
teljesülését szükséges-e számonkérni. Az Áht. költségvetési szerv vezetőjének
hatáskörét megállapító rendelkezése? — összevetve az állami intézmények kettős
(rektori-kancellári vezetési szervezetével) — felveti azt a kérdést, hogy a költségvetési
szerv mely vezetője, a rektor vagy a kancellár lesz az Áht. e szakaszában előírta¬
kért a felelős. A már említettek szerint az Nftv. a rektort jelöli meg az intézmény
egyszemélyi vezetőjeként és képviselőjeként azzal, hogy a működtetésre irányuló
hatáskörében eljárva vezető és képviselő a kancellár is.?? Ugyanakkor az Áht.
fordulata, amely a közfeladatok ellátásáért és a jogszabályban előírt kötelezettségek
teljesítéséért való felelősséget foglalja magában, elsődlegesen a rektor hatáskörére
utal, hiszen a felsőoktatási intézmény feladata az oktatás, a tudományos kutatás,
a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatása, s ezzel áll össz¬
hangban az a rektori felelősségi kör, amely az Nftv.-ben a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységnek megfelelő működéséért áll fenn." Ebből következően, noha
a működtetés, azaz az alaptevékenység ellátásának biztosítása az Nftv. szerint a
kancellár felelőssége, az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szervként
való feladatellátásáért a rektort terhelné a felelősség. Mindezt úgy, hogy a rektor¬
nak érdemi ráhatása — és munkajogi eszköze — a kancellár tevékenységére nincs.
Álláspontom szerint ez nyilvánvalóan nincs összhangban a jogalkotói szándékkal.
Az Nftv. a kancellári jogintézmény bevezetését követő újabb módosítása feltehe¬
tően arra irányult, vagy legalábbis arra kellett volna irányulnia, hogy a kancellár
költségvetési szervi vezetői mivolta megalapozott legyen."! Ezt az értelmezést
támasztja alá, hogy bár az Áht. szintén a költségvetési szerv vezetője számára írja
és — nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit (Vhr. 34. § (1)—(3) bek.]; a felsőoktatásban
szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló
139/2015. ( VI. 9.) Korm. rendelet által előírt, a felsőoktatási szakképzés és szakképzettség,
alapképzési és mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe
való felvételével összefüggő oktatásigazgatási feladatok ellátása úgyszintén kancellári
felelősség [2. § (1) bek.].
Aht. 10. § (1) bek.
Nftv. 13. § (1) bek. A képviseleti kettőségnél is tetten érhetők a német minta adaptálásával,
22.
œ
22.
3
illetve annak sikerességével kapcsolatos kétségek. Ahogy az említett hazai szabályozásban sem
egyértelmű, úgy például Eszak-Rajna- Vesztfäliäban is peres eljárásig jutó vita keletkezett
abból, hogy a kancellár az intézmény képviseleti hatáskörében önállóan, vagy a törvény által
ugyan, de a rektortól átruházott hatáskörben jár-e el. (Horst, Johannes: i.m. 243—249.)
30 Nftv. 13. § (2) bek.
#1 Az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi
CXXXI. törvény általános indokolása erre nem tér ki, a részletes indokolás pedig csak a
rektori hatáskör — kancellári hatáskörrel szembeni — meghatározásának szükségességével
indokolja a módosítást.