Seite 228 [228]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 227
arról van szó, hogy a jogi és abból fakadó kártérítési felelősség (III.3.4. fejezet)
adott esetben tényleges kárként kimutatható az e körben elkövetett mulasztások,
kötelezettségszegések esetében, hanem az is megkönnyíti a vizsgálódást, hogy a
felelősségi körbe tartozó legtöbb tevékenység pontosan és részletesen szabályozott.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kancellár szakmai felelőssége megrekedne
a gazdálkodási jogszabályok betartásánál és betartatásánál. A kancellár felelős¬
sége messze túlmutat ezen a bármely szervezetben nélkülözhetetlenül jelen lévő,
általában a könyvelővel szemben megfogalmazott elváráson."" Mindazonáltal a
kancellár esetében is igaz, hogy minden szervezet eredményessége a főnök szere¬
pén nyugszik, nem megfelelő képességei közvetlenül hatnak ki az alkalmazottak
munkateljesítményére, hiszen, , h]a egy hivatal rosszul van szervezve és vezetve,
az alárendeltek legnagyobb erőfeszítése és lelkiismeretessége sem fog teljes ered¬
ményt elérni. "5 A kancellárnak a működtetésért való felelőssége azonban nem
szűkülhet a szervezési és kontroll funkciókra, neki éppen úgy, ahogy a rektor
szakmai feladatainál láthatóvá vált, stratégiai összefüggésekben kell gondolkodnia,
és a működtetési feladatok ellátását is az intézményi tervekkel összefüggésben és
az intézmény sajátosságaiból adódóan kell biztosítania. Ezért különösen fontos
az a meglátás, miszerint bár a felsőoktatási intézményeken a bürokratikus nagy¬
üzem és az üzleti vállalkozás típusjegyeit egyaránt megfigyelhetjük, azok csupán
ezen ismérvek alapján nem működtethetők, hiszen az alaptevékenység lényege a
maga törvényszerűségein alapuló tudásteremtés, amelyek lényeges tényezője az
autonómiáját alkotó egységek és egyének számossága." Ezért sem meglepő, hogy
az elmúlt években a többek között a felsőoktatási intézmények vezetői körében
több alkalommal is lebonyolított kérdőíves felmérések tapasztalatai szerint sok
kancellár nincs (nem volt) tisztában az intézmény egészével, ismereteik hiányosak
a felsőoktatás területén." A szakirodalom úgy véli, hogy miközben ,a kancellári
#7 Ugyan Németországban a legtöbb jogszabály a költségvetést és az egyetemigazgatás
irányítását telepíti hatáskörébe, a kancellárhoz tradicionálisan három fogalom kapcsolódik:
kontinuitás, szakértelem, függetlenség. Battis, Ulrich: Das Amt des Universitátskanzlers:
Ein Auslandsmodell? Die Öffentliche Verwaltung, 62. évfolyam, 2009/13, 518., 521.)
218 Magyary Zoltán: A bivatásos közszolgálat megoldatlan kérdései, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum¬
Egyesület, 1944, 8.
29 Hrubos Ildikó: 2009, i.m.
220 Bárány V. Fanny: A hazai felsőoktatási autonómia története az 1900-as évektől a kancellári
rendszerig, Ars Boni jogi folyóirat, 2015. (http://www.arsboni.hu/a-hazai-felsooktatasi¬
autonomia-tortenete-az-1900-as-evektol-a-kancellari-rendszerig.html 2016.07.13.) (2015b),
A kancellári rendszer fogadtatásáról készített felmérés ismertetésére lásd: Kováts Gergely:
Hogyan fogadták az egyetemi vezetők a kancellárokat és a kancellári rendszert? In: Kováts
Gergely (szerk.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és
várakozások, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások
Központja, 2016. 23-45. (2016c)