Seite 226 [226]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 225
a kettős vezetés kizárja olyan egyszemélyi felelős kijelölését, akinek felelőssége
átfedi a két területet. Ez pedig azt eredményezi, hogy az akadémiai vezetők az
oktatással kapcsolatos döntéseik során mellőzhetik a financiális szempontokat, és
bármilyen, az akadémiai szférából érkező kezdeményezés támogatójává válhatnak,
még akkor is, ha azzal maguk sem értenek egyet, sőt akár tudatosan a kancellár
ntérfelére jâtszva át" a népszerűtlen elutasító döntés meghozatalát." Ezáltal a
kancellári rendszer megint csak nem a felelősség érvényesülését, hanem a felelősség
áthárításának lehetőségét alapozza meg, s ez esetben nem csupán a pénzügyi, de
a szakmai konzekvenciák tekintetében is.
A fenti megállapítások nem csupán általában az oktatásra, de az egyetemeken
eminens feladatként jelentkező doktori képzésre is érvényesek annak ellenére, hogy
a legújabb jogszabály több konkrét hatáskört is megállapít a rektor számára." A
doktori képzés azonban emellett nem csupán oktatási feladat, elsődleges célja a
tudományos utánpótlás biztosítása." Éppen ezért a doktori iskola nem csupán
szellemi műhely, de egyfajta oktatói karrierutat is lehetővé tesz." Ugyanakkor
ehhez elengedhetetlen, hogy a doktorandusz új, eredeti tudományos eredmények
létrehozására irányuló, és ezáltal a tudományos pályára való alkalmasságának
bizonyítását célzó tevékenységének keretét, autonóm kutatásainak lehetőségét
megteremtse és fenntartsa. " A rektor doktori képzéshez kapcsolódó felelőssége
ily módon az adminisztratív és személyzeti hatáskörökön túl kiterjed arra is, hogy
a doktori képzésben részt vevő személy számára az erre hatáskörrel rendelkező
2 Beräcs Jozsef et al.: 35-36.
>10 A rektor a doktori ügyekben több hatáskört is gyakorol: kinevezi a doktori iskola vezetőjét; a
doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmet a szenátus elé terjeszti jóváhagyásra, majd ezt
követően kéri az Oktatási Hivataltól a doktori iskola nyilvántartásba vételét; a doktori tanács
véleményének beszerzése után kezdeményezi a szenátusnál doktori iskola megszüntetését,
majd erre irányuló döntés esetében az Oktatási Hivatal nyilvántartásból törlő eljárását;
a jogszabályi feltételek fennállását tanúsító dokumentumok másolatának megküldésével
előterjesztést tesz az oktatásért felelős miniszternek a kitüntetéses doktorrá avatásra (A
doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII.
19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Doktori r.) 4. § (1) bek., 5. $ (1) bek., 6. $ (1) bek.,
8. §, 19. § (2) bek.]. A doktori rendeletben megjelenő új szabályozási elemekre lásd: Bátyi
Emese: A tudományos minősítés a rendszerváltástól napjainkig, Miskolci Doktoranduszok
Jogtudományi Tanulmányai. 13., Miskolc, 2014, 66—67.
AM Kocsis Miklós: A doktori képzés kiskapui, Felsőoktatási Műbely: Az Educatio Társadalmi
Szolgáltató Kbt. Országos Felsőoktatási Információs Központ Kiadványa, 2008/3, 102. (https://
www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2008_03/oldal101_112_kocsis.pdf 2016.07.05.)
(2008a)
212 Kecskés Gábor: Az állam- és jogtudományi doktori képzés a rendszerváltás után — a doktori
iskolák szerepfelfogása, in: Patyi András — Lapsánszky András (szerk.): Rendszerváltás,
demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben, Budapest, Wolters Kluwer, 2014, 303.
23 Kocsis Miklós: 2008a, i.m. 102.