OCR
        210 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN A törvényi rendelkezésből nem egyértelmű a rektor oktatási és kutatási tevékenységért, illetve e területeken a minőségbiztosításért való felelőssége. Lermészetesen, minthogy az Nftv. rögzíti az intézmények alaptevékenységeként az 162 a rektor oktatási, tudományos kutatási, illetve művészeti alkotótevékenységet, felelőssége e körben egyértelmű. Azonban máris bizonytalanná válik e felelősségi kör megítélése akkor, ha a hallgató például vizsgaszervezési szabálytalanságra alapítottan, az infrastruktúra nem kielégítő voltára tekintettel él jogorvoslati kérelemmel, amelynek alapossága a vizsga megismétléséhez vezet, ezzel pro forma az első fokon eljárót, azaz a kart, az akadémiai területet marasztalva, miközben a mulasztás a kancellári érdekkörben merült fel.'® A minösegbiztositäs is legfeljebb csak értelemszerűen és csak az oktatás, kutatás körében sorolható rektori hatáskörbe. Ezt az értelmezést támasztja alá a felsőoktatási minőségértékelés és —fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet is, amely szerint a felsőoktatási képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység mint felsőoktatási alaptevékenység minőségének biztosítása az Nftv. keretei között elsődlegesen a felsőoktatási intézmény feladata és felelőssége." Minthogy itt kifejezetten az alaptevékenység minőségére utal a jogszabály, figyelemmel arra, hogy az alaptevékenységnek megfelelő működésért a rektor a felelős, a minőségbiztosítás is őt terheli. Itt azonban ismét szembetaláljuk magunkat a hatásköri konfliktussal, mivel a minőség nem csupán tartalmi, hanem infrastrukturális is, ami — különösen ha figyelembe vesszük, hogy a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával a kancellár gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa — már a kancellár felelőssége. Az sem világos, hogy a jogalkotó miért pont a fent felsorolt hatásköröket tartotta az alapfeladatok közül kiemelendőnek, hiszen azok közül több is beleolvad az alaptevékenységbe. Ráadásul a felsorolás taxatív mivolta azt az értelmezést is megalapozhatja, hogy az Nftv. 13. § (7) bekezdése az alaptevékenységnek megfelelő működés biztosításának kibontása. Ez ellen csak a kancellári hatáskör a contrario értelmezése szól, mivel annak szintén taxatív   működési szabályzatban kell meghatározni [Nftv. 99. § (3) bek.]. (A kézirat lezárását követően, 2016. november 4. az Nftv. hivatkozott rendelkezését egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról szóló 2016. évi XIII. törvény 3. § módosította, a fenti hatáskörök szakmai vonatkozásait az e körben önállóan eljáró egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető hatáskörébe adva, egyúttal tovább bonyolítva a vezetői feladat- és felelősségi körök szabályozását.) 162 Nftv. 2. § (1) bek. 15 Az oktatás és a működtetés összefonódása sajátos aspektusának német vetületére lásd: Quapp, Ulrike: i.m. 669-670. 164 2, § (1) bek.