Seite 205 [205]
OCR
204 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN IV.2. FELELŐSSÉG A HATÁLYOS NORMATÍV KÖRNYEZETBEN IV.2.1. A szabályozásról általában Amint azt láthattuk, a felsőoktatási intézmények vezetésével járó felelősség megállapítása során számos nehezítő körülménnyel szembesülünk. A nehézség abból fakad, hogy a felelősséggel összefüggő fogalomkészlet és normatív szabályozás ellentmondó, esetenként hiányos. Ez már önmagában problémákat okoz, hiszen a felelősség-fogalom értelmezésének sokfélesége egyedül is alkalmas arra, hogy a felelősségmegállapítás ne legyen egyértelmű. Az, hogy a jogalkotó már a felsőoktatási intézmény fogalmát sem definiálja pontosan, azt eredményezi, hogy a jogtudomány kényszerül — az általa fontosnak ítélt típusjegyek alapján — a kategorizálására, az intézményrendszerben történő elhelyezésre. Ez pedig — a tudomány szabadságából adódóan — azt is jelenti, hogy mindazok, akik erre vállalkoznak, a maguk által hangsúlyosnak vélt ismertetőjegyekre alapozva alkotnak fogalmat. Radikális eltérésekkel eleddig érthetően nem találkoztunk, de elegendő csak arra utalni, hogy a többségi vélemény mellett, amely ezen intézményeket közjogi jogi személyiségű közintézetként definiálja, megjelenik az a nézetis, amely köztestületi elemeket is azonosít." A két alapintézmény-típus közti különbség — ha a felelősség kérdéskörére koncentrálunk — már jelentőséggel bírhat. Hasonló problémát okoz az állami, nem állami fenntartású intézmények közötti distinkció elmaradása is." Az előző fejezetekben láthatóvá vált, hogy ugyan a vezetéstudomány megkísérelte a vezetés fogalmát meghatározni, a definícióra vállalkozók is gyakran utalnak arra, hogy részben annak magától értetődő, részben annak rendkívül komplex mivolta miatt csak sematikus leírás adható. Ezek többsége pedig az üzlet világára koncentrálva a vállalati menedzsment, míg másik részük a közigazgatásból kiindulva a hivatalvezetés szempontjaira épít. A felsőoktatási intézmények vezetésének fogalmára ezért csak analóg módon következtethetünk, Ráadásul utóbbi fogalom az ágazat világszintű, jelentős mértékű átalakulása miatt is folyamatosan formálódik, így már maguk a kérdésre használt kifejezések sem egységesek, a lingvisztikai különbözőség pedig gyakran tartalmi differenciäkat is kifejez." Ugyanígy szembesülünk a felelősség fogalmának rendkívüli sokszínűségével is: nem csupán magyar sajátosság, hiszen a nemzetközi irodalom is arra a megállapításra jutott, hogy hiányzik a felelős vezetés közmegegyezéses fogalma, aminek 43 Árva Zsuzsanna: 2013, i.m. 151. 44 G. Karácsony Gergely: 2014a, i.m. 35—36. 145 Halász Gábor: i.m. 8—10., Barakonyi Károly: 2004, i.m. 584—599., Kleimann, Bernd: i.m. 330—332., Kohmann, Oliver: i.m. 11-12.
