Page 200 [200]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 199 vizsgálni, hogy a döntés, intézkedés vagy éppen a mulasztás során megvalósult-e lényeges kötelezettség megszegése. Ha munkaköri kötelezettségen vagy a vezetői mivoltával összefüggésben a közvagyonnal való felelős gazdálkodás kötelezettsége volt az érintett személynek, a felelősségre vonás vizsgálata nem mellőzhető." A kancellár esetében nem kérdéses a felelősség fennállása, azonban a rektor esetében már vitatható, hogy a jelenlegi hatásköreiben mennyiben merülhet fel önállóan közvagyonnal kapcsolatos intézkedése." E körben azt is vizsgálni kell, hogy melyek a közvagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségek, mely rendelkezéseken nyugszanak a felelősség anyagi jogi tartalmát adó normák." Minthogy a Kjt. 2012. július 1. és december 31. között nem tartalmazott olyan 132 rendelkezést, ? miszerint az Mt.4. nem lenne e körben alkalmazandó, azonban saját rendelkezései között egyezően írta elő, hogy a magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel," az Nftv. ezen időpontban kárfelelősséget megállapító szabálya hiányában az ällami intézmények esetében is érvényesült a korlátlan felelősség, és nem csupán a magasabb vezetői, hanem a vezetői megbízással rendelkezők körében is. Ez csak 2013. január 1. napjától változott meg, amikor a Kjt. visszaállt a szűkítő szabályozásra, kimondva, hogy az Mt.4. 208-211. §-a, tehát a kárfelelősségi szabály is csak a magasabb vezetőre alkalmazható. "! Ez — még mindig nem lévén Nftv. különös rendelkezés — azt jelentette, hogy a magasabb vezető korlátlanul felel, 49 Kapa Mátyás: Felelősség a közvagyonnal való gazdálkodásért, avagy jogágak véletlen találkozása a boncasztalon, Pénzügyi szemle, 56. évfolyam, 2011/4, 475—476. 49 A kancellár felelőssége a vagyongazdálkodásért és annak körében a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési ügyekért és e területen a működés irányításáért nyilvánvaló [13/A. § (2) bek. a) pont], a vagyon értékesítése azonban már korántsem egyértelmű. Lényegében a törvény e ponton is a teljes felelőtlenség rendszerét teremti meg, mert megengedi, hogy az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben a Magyar Állam nevében eljárva, az Nftv.-ben meghatározott egyéb feltételek mellett [89. § (2) bek. a)—b) pont] átruházza, s ugyan az erre irányuló kérelem részletes indokolásának kötelezettségét előírja (89. § (2)—(3) bek.], de az Nftv. nem rendelkezik arról, hogy az intézményen belüli döntést ki hozza meg. E vonatkozásban a szenátus hatásköre csak annyi, hogy ő fogadja el az intézményfejlesztési tervet, amelyben a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat is meg kell határozni [12. § (3) bek. c) pont, (4) bek.]. ©! Kapa Mátyás: i.m. 475—476. 132 Kjt. 2014. július 1. napjától hatályos 83. § (1) bek. csak annyit írt elő, hogy a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII. és XIV. fejezet) közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható. "Tehát a 209. § alkalmazható maradt. 13 Kjt. 82. § (1) bek. D4 Kit. 24. § (2)
