Page 198 [198]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 197 munkabér hétszeresét.!!? Ez azonban nem automatikus, a munkaszerződésben csupán kiköthető, és csak ebben az esetben alkalmazható szabály. Aki csupán a munkaszerződése alapján minősül vezetőnek, tehát nem ex lege vezető állású, a korábbitól eltérően nem enyhébb felelősségi, hanem az ex lege vezetővel azonos felelősségi szabályok hatálya alá került." E körben egyértelmű, hogy amikor a személyi hatályt vizsgáljuk, nem csupán a munkakör megnevezése mutat utat, azaz nem szükségképpen a helyettes megjelölésű vezetői megbízás az, amely alapján egy vezető helyettesnek minősül. Minden esetben elsődlegesen a munkakör tartalma iránymutató, feladatai között is szerepelhet olyan, amely helyettesítésnek, helyettesítő jellegűnek minősül. Iránymutatást ad az adott személy munkaszervezeti hierarchiában elfoglalt szerepe, a belső szabályok rendelkezése is.2! E szempontoknak elsődlegesen a nem állami intézmények azon vezető állású munkakörben foglalkoztatott munkavállalóinál van jelentősége, akik az Nftv. szerinti (nem magasabb) vezetői feladatokat látnak el. Ehhez hasonló megoldást alkalmaz az Nftv. újabb módosítása a kancellár tekintetében is, akinek — akadályoztatása, érintettsége, valamint a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén — helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni. "? Ugyanakkor a felsőoktatásban gyakran előszeretettel használják az intézmények a , vezető" megjelölést az erre egyébként megbízással nem rendelkező és tevékenysége alapján sem vezetői feladatokat ellátó személyekre (pl. projektvezető). Más esetben a jogszabály megjelölése teremt bizonytalanságot. Ez a helyzet a doktori iskola vezetőjével, akinek megjelölése kifejezetten szervezeti egység vezetői tevékenységre utal, miközben a doktori iskola szervezeti egység mivolta egyáltalán nem szükségszerű (az intézmény szabályozási autonómiájától függ, de az elnevezés nem opcionális), miközben a megbízás módja a hagyományos vezetőkétől teljesen eltérően alakul (nincs kötelező pályáztatás, sőt, részére lényegében már kinevezését megelőzően feladatot ír elő a jogszabály: a doktori iskola vezetőjének javasolt személy a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmet előzetes véleménynyilvánításra a doktori tanács, majd annak egyetértése esetén a szenátus részére való beterjesztés érdekében a rektor részére megküldi). Az állami és nem állami intézmények vezetőinek felelőssége közötti eltérés azonban nem csupán az Mt.4. alkalmazhatóságának eltérő terjedelméből fakad. Az a körülmény, hogy az anyagi vonzattal járó vezetői döntések szinte kizárólag 19 Mt.4. 208. § 120 Szücs Peter: i.m. 98-99. 121 Lörincz György: 2014b, i.m. 379. 122 Nftv. 13/A. $ (6) bek. 15 A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül — a törzstagok többségének javaslatára — a doktori tanács választja, és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható [Doktori r. 4. § (1) bek., 5. (4) bek.].
