Page 196 [196]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 195
határozott csoportokban rögzíti a kancellár — szakmai felelősség tárgyalása során
már ismertetett — felelősségét.
A kancellári jogintézmény bevezetése tehát végső soron egy — lényegében
18 kormányzati ember" ke¬
autonómiát korlátozó hatáskörökkel felruházott —
zébe helyezte át az intézmény alaptevékenységének alapjait, feltételrendszerét
adó működtetés jogát. Ezzel — kodifikációs szinten — beérett az a folyamat, ami
1996-ban indult meg. Beérett, de nem fejeződött be, és eredményét tekintve is
erőteljesen kétségesnek tűnik. Az azonban véleményem szerint jelentősen hozzá¬
járult ehhez a helyzethez, hogy szemben más, régebbi uniós államokban tapasz¬
taltakkal — ahol az intézményvezetés maga alakította át az autonómia kereteit,
lehetővé téve ezáltal, hogy a minisztériumi operatív irányítás intézményi szintre
delegálható legyen —," a magyar felsőoktatás akadémiai vezetése nem csupán
görcsösen elutasított minden kormányzati kezdeményezést, de maga sem tett le
alternatív javaslatot. Móczár József egyértelműen azzal magyarázza a kancellária
iránti kormányzati igényt, hogy az ,egyetemeken belül szükséges a megújulás, ami
az egyetem iránti és ezzel a hazai tudomány nemzetközi szintre történő emelése
melletti elkötelezettség hiányában az egyetemi autonómia keretében nehezen tör
utat magának". Megjegyzendő, hogy az elképzelés nem új keletű: mások mellett
már Klebelsberg Kuno is felvetette 1931-ben mint a rektort a nem akadémiai típusú
ügyek alól mentesíteni képes megoldást." A kancellári jogintézmény bevezetése
ugyanakkor továbbra sem oldotta meg a sajátos felsőoktatási felelősségi körök
szabályozásának hiányát. Sőt továbbra sem , jelenik meg a számonkérhetőség és
felelősség az intézmény működtetéséért, mivel a kormányzat által a rendszerben
eleve elhelyezett fék gátolja a kockázatos döntések meghozatalát"?
A felelősségi szabályok tekintetében — a szankció szempontjából — az Nftv. nem
tartalmaz rendelkezést, noha a kancellári, konzisztóriumi jogintézményeket beve¬
zető módosítások arra a hazai és nemzetközi szakirodalomban is ismert felvetésre
reflektálnak, miszerint a mai világban a humboldti egyetemi modell meghaladott,
az autonómia nem lehet korlátlan és differenciálatlan (azaz különbözőképpen ér¬
telmezendő az oktatás és kutatás, a szervezet és a gazdálkodás vonatkozásában), és
108 Veres Pal — Golovics Jézsef: 2016, im. 16.
109 "Tamas Pal: im. 961-962.
110 Móczár József: A magyar felsőoktatás és kutatás kihívásai a közgazdaság-tudomány
tükrében, Magyar Tudomány, 175. évfolyam, 2014/6, 720.
" Ladányi Andor: Az új felsőoktatási törvény: problémák és kérdőjelek, Magyar Közigazgatás,
55. évfolyam, 2005/9, 534. Ismert, hogy a kancellária ötlete nem csupán kormányzati szinten
merült fel, azt 1930-ban a debreceni rektor is kezdeményezte a rektorok általános gazdasági
és igazgatási teendőkkel való túlterhelésére hivatkozással. (Ladányi Andor: A felsőoktatás
irányításának történeti alakulása, Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1991, 25—26.)
1? G, Karacsony Gergely: 2014b, i.m. 65.