OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 193 épphogy korlátozhatósága érdekében jeleníti meg." Így tehát annak ellenére, hogy a kancellári intézmény bevezetésével újra a szenátus hatásköre lett a rektorválasztás (és a kormányzat egyelőre elállt ennek más, intézményen kívüli személyhez, grémiumhoz telepítésétől),"" az előzőekben írtakból következően ez csupán részben — és nézetem szerint inkább csak formálisan — jelenti az autonómia körének a korábbi állapot felé szélesítését." Ezen rendelkezések megteremtették az alapot az állami felsőoktatási intézmények szervezeti és gazdasági autonómiája megszüntetéséhez, amely radikálisan csak 2014. szeptember 1. napját, a kancellári intézmény hatálybalépését követően következett be. A jogalkotó és az intézmények számára egyaránt kihívást jelent, hogy a már idézettek szerinti szerepkultúrás, hierarchizált vezetési struktúrában"? — amennyire az Alaptörvényben még megmaradt — az autonóm működés és a demokratikus irányítás miként képes megvalósulni. Ez utóbbi módosítás azért tekinthető az igazi fordulópontnak, mert az Nftv. időbeli hatálya első két évében a vezetési struktúra még nem sokban tért el az Ftv.2.-ben megalkotottól. Ennek megfelelően a vezetői felelősség Nftv.-ben rögzített szerkezeti feltételei radikálisan nem módosultak, változást csak az időközben hatályba lépett Mt.4. némileg eltérő szabályai és a Kjt. ezekhez igazodó kismértékű módosítása jelentett. (Hiszen az Nftv. a már említettek szerint ugyanúgy kimondja, hogy a munka törvénykönyvét, valamint — az állami felsőoktatási intézmény tekintetében — a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.) Az intézményvezetés szerkezetében — vélhetően kodifikációs átgondolatlanság okán — a kancellári jogintézmény bevezetése nem azonnal, csak egy évvel később, 2015. szeptember 1. napjától hozott változást. Ezen időpontig ugyanis — a kancellár 2014. őszi megjelenése ellenére — a felsőoktatási intézmény felelős vezetője és képviselője továbbra is a rektor volt, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe." A 2014. szeptember 1. napjáig tartó időszakban az akadémiai és a gazdasági vezetés nem különült el, hiszen a rektor volt felelős a felsőoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ő gyakorolta teljes körben a munkáltatói jogokat — a megbízási és a megbízás-visszavonási jogkör kivételével a gazdasági vezető és a belső ellenőrzési vezető esetében is."? A vezetés egységes mivolta abban is megnyilvánult, 96 Rónay, Zoltán: 2018, i.m. 178—179. "7 Vö. magisztrátus tervezett intézményével. (Bárány V. Fanny: 2015a, i.m. 94-95.) 98 Polónyi István: 2015a, i.m. 7. 99 Szüdi János: i.m. 907. 100 Nftv. 5. § (2) bek., 24. § (4) bek. 101 Nftv. 13. § (1) bek. 102 Nftv. 13. $ (2) bek.