Page 192 [192]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA I9I mia területét is." A törekvés nem magyar, de még csak nem is posztszocialista sajátosság. Ugyanis miközben pl. Magyarországon a humboldti értelemben vett autonómia kiteljesedését eredményező törvényt fogadott el az Országgyűlés, az Európai Unióban már évek óta tartott az autonómia alapjainak átalakítása." Az sátértelmezett" autonómiában — különös tekintettel a kutatási tevékenységre, teljesítményre — lépcsőzetes, és számos közreműködővel működő szisztéma jött létre, a tevékenység irányítására és ellenőrzésére olyan összetett rendszereket bevezetve, amelyek tulajdonképpen az állam elszámoltatási rendjét jelentik, és amelyben a kutatók , átveszik annak ellenőrzési módszertanát, jogosítványokat kapnak, de egyúttal a számonkérés sokkal szigorúbb, a konkrét projektekhez sokkal közelebb kerülő ellenőrzési formáit is el kell fogadniuk." A nemzetközi szakirodalom az autonómiát nem az intézmény zárt keretei között, hanem az érintett felek (és ez a kör bővebb, mint a szűk értelemben vett egyetem) szervezetalakításban és a stratégiai döntéseknek a szervezeten belüli meghozatala során történő részvételével határozza meg." Ebbe a folyamatba a kormányzat többféle módon kapcsolódhat be: John Fielden például három megoldást határoz meg: a kormányzaton belüli alacsonyabb szervre, egy erre kialakított külön testületre, vagy magukra az intézményekre történő delegálást."? Hogy mégis miért tekintem a gazdasági autonómia felszámolását az autonómia zsugorításának? Mert ugyan globálisan is látható a törekvés akormányzat nagyobb befolyására, kontrolligényére, " a gazdálkodási döntéshozatalból történő teljes mértékű kizárás — a stakeholderek bevonásának mellőzése — Alaptörvényben való biztosítása lehetőséget ad a szükségesnél jelentősebb mértékű autonómiacsökkentésre. Ugyanis az oktatás és kutatás nem 85 Polónyi István: A papírgyárakról másfél évtized után, Magyar Tudomány, 176. évfolyam, 2015/7, 816-817. (2015b), Szövenyi Zsolt: i.m. 6. 56 Bonaccorsi, Andrea - Daraio, Chiara (szerk.): Universities and Strategic Knowledge Creation, Specialization and Performance in Europe. (PRIME Series on Research and Innovation Policy in Europe), Cheltenham, Edward Elgar, 2007, 241. https://books.google.hu/books?id=8wlPwc5wMzoC&printsec=frontcover#v=onepage &q&f=false (2016. 02.25.) 87 ‘Tamas Pal: im. 957., Lasd még: Kohler, Jiirgen — Huber, Josef (szerk.): Higher Education Governance between Democratic Culture, Academic Aspirations and Market Forces, Strasbourg, Council of Europe Publishing, 2006, 135-136.; Brumlik, Micha: Von Freiburg nach Bologna. Parallelen von faschistischer und neoliberaler Wissenschaftsorganisation, FORUM Wissenschaft, 2015. (https://www.linksnet.de/artikel/32307, 2016.02.25.) Kogan, Maurice — Bleiklie, Ivar: Organization and Governance of Universities, Higher Education Policy, 20. évfolyam, 2007, 477-478. (https://www.researchgate.net/publication/43901722_Organization_and_Governance_ of_Universities, 2019. 08. 03.). Ugyanerre Lasd még: Keczer Gabriella: 2014. im. 202-205. ® Fielden, John: im. 14. 99 Polónyi István: 2015b, i.m. 88
