Page 192 [192]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA I9I
mia területét is." A törekvés nem magyar, de még csak nem is posztszocialista
sajátosság. Ugyanis miközben pl. Magyarországon a humboldti értelemben vett
autonómia kiteljesedését eredményező törvényt fogadott el az Országgyűlés, az
Európai Unióban már évek óta tartott az autonómia alapjainak átalakítása." Az
sátértelmezett" autonómiában — különös tekintettel a kutatási tevékenységre,
teljesítményre — lépcsőzetes, és számos közreműködővel működő szisztéma jött
létre, a tevékenység irányítására és ellenőrzésére olyan összetett rendszereket
bevezetve, amelyek tulajdonképpen az állam elszámoltatási rendjét jelentik, és
amelyben a kutatók , átveszik annak ellenőrzési módszertanát, jogosítványokat
kapnak, de egyúttal a számonkérés sokkal szigorúbb, a konkrét projektekhez
sokkal közelebb kerülő ellenőrzési formáit is el kell fogadniuk."
A nemzetközi szakirodalom az autonómiát nem az intézmény zárt keretei között,
hanem az érintett felek (és ez a kör bővebb, mint a szűk értelemben vett egyetem)
szervezetalakításban és a stratégiai döntéseknek a szervezeten belüli meghozatala
során történő részvételével határozza meg." Ebbe a folyamatba a kormányzat több¬
féle módon kapcsolódhat be: John Fielden például három megoldást határoz meg:
a kormányzaton belüli alacsonyabb szervre, egy erre kialakított külön testületre,
vagy magukra az intézményekre történő delegálást."? Hogy mégis miért tekintem
a gazdasági autonómia felszámolását az autonómia zsugorításának? Mert ugyan
globálisan is látható a törekvés akormányzat nagyobb befolyására, kontrolligényére, "
a gazdálkodási döntéshozatalból történő teljes mértékű kizárás — a stakeholderek
bevonásának mellőzése — Alaptörvényben való biztosítása lehetőséget ad a szükséges¬
nél jelentősebb mértékű autonómiacsökkentésre. Ugyanis az oktatás és kutatás nem
85
Polónyi István: A papírgyárakról másfél évtized után, Magyar Tudomány, 176. évfolyam,
2015/7, 816-817. (2015b), Szövenyi Zsolt: i.m. 6.
56 Bonaccorsi, Andrea - Daraio, Chiara (szerk.): Universities and Strategic Knowledge Creation,
Specialization and Performance in Europe. (PRIME Series on Research and Innovation Policy
in Europe), Cheltenham, Edward Elgar, 2007, 241.
https://books.google.hu/books?id=8wlPwc5wMzoC&printsec=frontcover#v=onepage
&q&f=false (2016. 02.25.)
87 ‘Tamas Pal: im. 957., Lasd még: Kohler, Jiirgen — Huber, Josef (szerk.): Higher Education
Governance between Democratic Culture, Academic Aspirations and Market Forces, Strasbourg,
Council of Europe Publishing, 2006, 135-136.; Brumlik, Micha: Von Freiburg nach
Bologna. Parallelen von faschistischer und neoliberaler Wissenschaftsorganisation, FORUM
Wissenschaft, 2015. (https://www.linksnet.de/artikel/32307, 2016.02.25.)
Kogan, Maurice — Bleiklie, Ivar: Organization and Governance of Universities, Higher
Education Policy, 20. évfolyam, 2007, 477-478.
(https://www.researchgate.net/publication/43901722_Organization_and_Governance_
of_Universities, 2019. 08. 03.). Ugyanerre Lasd még: Keczer Gabriella: 2014. im. 202-205.
® Fielden, John: im. 14.
99 Polónyi István: 2015b, i.m.
88