Seite 190 [190]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 189
mellőző jogalkotás." Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy napjainkra ezek a negatív
típusjegyek ismét azonosíthatók. Elegendő csupán a legutóbbi időkben az Nftv.
folyamatos, akár a mindennapi működést, akár stratégiai jelentőségű kérdéseket
érintő módosításaira, a rendeleti jogalkotás túlsúlyát biztosító felhatalmazó
rendelkezések mellett számos jogszabály megalkotásának elmulasztására, és az
ezzel előálló szabályozatlanságra és jogbizonytalanságra gondolnunk, amely révén
az állam mint ágazatirányító — az általa fenntartott intézmények esetében pedig
mint fenntartó is — közvetlenül, nem jogszabályi eszközökkel is beavatkozási
lehetőséget teremt önmaga számára.
IV.1.2. A létre nem jött találkozás — az intézményi autonómia és a vezetői fele¬
lősség a felsőoktatási és a mögöttes munkajogi szabályozásban
Talán szimbolikusnak is tekinthető, hogy a korábbi évtizedekkel szemben egy
klasszikus humboldti modellű"" vezetési struktúrát meghatározó, az intézmé¬
nyeknek széles körű (még ha a helyi és területi pártszervek erős beleszólási jogával
féloldalas) autonómiát biztosító Ot.-ben jelent meg a felsőoktatási intézmények
vezetőinek felelőssége ágazati törvényben rögzített — már valamilyen tartalommal is
bíró — jogintézményként." Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a magyar
szabályozás is felismerte azt az összefüggést, hogy az autonómia felelősséggel jár."
Ha azonban akár a hazai felsőoktatási autonómia csúcsát jelentő Ftv.1.-et," akár
az ahhoz képest az autonómia mind erőteljesebb visszafaragását jelentő Ftv.2.-t
76 Ficzere Lajos: A tudományos kutatás, felsőoktatás, és műszaki fejlesztés jogi szabályozásáról,
Magyar Közigazgatás, 40. évfolyam, 1990/9, 796—798.
7 A humboldti egyetemi modellt a vezetők és a professzori testületek megosztott hatásköre
jellemzi. Lásd: Polónyi István: 2011b, i.m. 111.
"8 Polónyi István: 2011b, i.m. 111-113. A felelősség kapcsán szükséges utalni a már említett,
a tudományegyetemek és a műszaki egyetemek szervezetének szabályozása tárgyában
kiadott 274/1950. (XI. 23.) MT rendeletre, amely az egyes vezetők mellé telepített ugyan
felelősséget, de ezek nézetem szerint a totalitárius államban lényegében csak formálisan
önálló hatáskörökre tekintettel nem minősülnek valódi vezetői felelősségi szabályoknak.
” Barakonyi Karoly: 2012, im. 232.
80 G. Karácsony Gergely mar az Ot.-t médosité 1990, évi XXIIL térvényt is a jelentés átalakulás
első nagy állomásának tekinti, minthogy az liberalizálta az intézményalapítást, szűkítette
a miniszteri irányítási jogkört, szélesre tárva egyúttal az intézmények szervezetalakítási
autonómiáját, illetve intézményi hatáskörbe utalva — a rektorok és egyetemi tanárok
kinevezésének jogát leszámítva — a személyi döntéseket is. Lásd: G. Karácsony Gergely:
Állami szerepek a felsőoktatásban. A felsőoktatás területén érvényesülő állami hatáskörök
jogi-igazgatási nézőpontú vizsgálata. Doktori értekezés, Győr, Széchenyi István Egyetem
Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2014, 41. (2014b)