Oldal 180 [180]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 179
negyedik módosítását követően újra felerősödtek a nemzetközi kritikák, amelyekre
adandó válasz megalapozása érdekében a külügyminiszter által felkért nemzetközi
szakértők álláspontja szerint a felsőoktatási intézmények szervezeti rendjének
meghatározására adott törvényalkotási felhatalmazás nemzetközi összehason¬
lításban sem tekinthető rendkívülinek. Arra is rámutattak, hogy a , nemzeti jog
európai standardoknak való megfelelőségének végső tesztje, mint mindig, az elfo¬
gadott törvényi szabályozásoktól, azaz a gyakorlati végrehajtástól fog függeni."
Más vélemény csupán lakonikusan leszögezi, hogy ,, [a] gazdálkodási jogkörök e
szabályozása a kutatási és tanszabadság érvényesülését nem érinti. "? A külföldi
szakértők is külön kiemelik, hogy a gazdálkodás tekintetében adott felhatalmazás
a kormány számára csak a közszféra részeként a központi költségvetésben meg¬
határozott támogatásokkal működő intézményekre terjed ki.? Ez a megállapítás
álláspontom szerint azonban a magyar felsőoktatás működésének nem kellő isme¬
retéről tanúskodik, hiszen a nem állami intézmények is felhasználnak állami, azaz
költségvetési forrásokat működésükhöz; ! ezért e szempont nem lehetne elhatároló
jellegű. Ennek ellenére a szakértői vélemény — az oktatás és kutatás szabadságára
gyakorolt hatásokat leszámítva — nem látja problémásnak e megoldást. A szakvé¬
lemény támogató alapiránya mellett is megfogalmaz két, a megvalósítást tekintve
lényeges szempontot: az alaptörvényi felhatalmazás alapján az alapjogokat nem
veszélyeztető törvényi szabályozás alkotható meg, és végrehajtás foganatosítható,
illetve ezzel szoros összefüggésben sem a szabályozás, sem a végrehajtás nem járhat
az oktatás és kutatás szabadságának korlátozásával." Ugyanis bár a szakiroda¬
lomban határozott az álláspont a tekintetben, hogy a gazdálkodási jogkörök a
Delpérée, Francis — Delvolvé, Pierre — Smith, Eivind: Szakvélemény a Magyar Alkotmány
negyedik módosításáról, in: Irócsányi László: Az alkotmányozás dilemmái, Budapest,
HVG-ORAC Lap- és Kényvkiadé, 2014, 197-198. Lasd még ehhez (illetve az Alaptörvenyt
inkäbb tämogat6 külföldi kritikäkhoz: Küpper, Herbert: Ungarns neues Grundgesetz von
2011 und seine Änderungen — Teil 1., Wirtschaft und Recht in Osteuropa, 22. evfolyam,
2013/12, 353-360. &s Küpper, Herbert: Ungarns neues Grundgesetz von 2011 und seine
Änderungen — Teil 2., Wirtschaft und Recht in Osteuropa, 23. évfolyam, 2014/1, 8-13.
Gáva Krisztián: Az Alaptörveny mödositäsai, Pro Publico Bono — Magyar Közigazgatás,
2014/2, 41.
Delpérée, Francis — Delvolvé, Pierre — Smith, Eivind: i.m. 198.
Lásd pl. államilag támogatott képzési helyek.
Delpérée, Francis — Delvolvé, Pierre — Smith, Eivind: i.m. 198., Ezzel egybecsengően
írta korábban Ulrike Ouapp, hogy akár az akkreditációs szabályokat is a tudomány
szabadsága elvével összhangban kell megalkotni, azaz az állami irányítás és szabályozás
kulcsproblémája, hogy e kötelezettségének az állam úgy tegyen eleget, hogy ezen alapjog
ne sérüljön. Quapp, Ulrike: Akkreditierung: Ein Abgesang auf die Wissenschaftsfreiheit?
Verfassungsmässigkeit der Akreditierung unter besonderer Betrachtung der rechtlichen
Situation in Sachsen, Die Öffentliche Verwaltung, 64. évfolyam, 2011/2, 69-70.