Page 161 [161]
I60 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
cselekvőképes elkövetőnek az adott helyzetben döntési szabadsága volt a jogsértés
és a jogkövetés tekintetében." A vétkesség szubjektív alapú, esetében a felelősség
mértéke rendes, azaz az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsí¬
tásának hiányát jelöli. A polgári jog a vétkességből a felróhatósághoz vezet (e
kategóriában egyesítve az objektivizált polgári jogi vétkességet az általános jogi
390 a büntetőjog esetében a bűnösség — amelynek alapja a szándé¬
pl
felelősséggel),
kosság és a gondatlanság egyaránt lehet"! — a vétkesség szükségszerű velejárója,
s ez utóbbihoz igazodik — felróhatósággal kiegészülve — a szabálysértési jog is.??
A kiindulása tekintetében a jelen fejezet tárgyával azonos alapokon álló ügyvé¬
di fegyelmi eljárásra vonatkozó megállapítás is támpontot nyújt: a felelősségre
vonásban a jogellenes magatartás szankcionálása és maga a fegyelmi felelősség a
polgári jogihoz képest a büntetőjoghoz áll közelebb, amely tényt nem befolyásolja,
hogy az eljárás és a határozat felülvizsgálatára a polgári bíróságnak (közigazgatási
ügyszak) van hatäsköre.’” Ugyanakkor a munkajogi fegyelmi felelősség esetében
a vétkesség abban áll, hogy a munkavállaló akár szándékosan, akár gondatlanul
nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, azaz ahogy a ha¬
sonló foglalkozású, munkakörű, gyakorlatú, szakképzettségű más munkavállalók
eljárnak." A vétkességen alapuló fegyelmi felelősség vizsgálata során tekintettel
kell lennünk arra az immár évszázados tendenciára, amelyben a fegyelmi jog
összeolvad a kisebb súlyú bűncselekmények elbírálásával, amelynek magyarázata
a büntetőjogi irányzat erősödése lehet." Összességében tehát látszik, hogy a
fegyelmi felelősség természeténél fogva a legközelebb a büntetőjoghoz áll. Mégis
azonban a legkorábban megjelenő közszolgálati felelősségi formaként a büntetőjog
területére még át nem kerülő, és a tényállásból eredően kárfelelősséget sem maga
388 Bisztriczki László — Kántás Péter: A szabálysértési törvény magyarázata, Budapest, HVG¬
ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2014, 35.
389 Kun Attila: 2014, i.m. 333—334., Deli Petra Eszter: A polgári jog térnyerése: a munkavállaló
felróhatóságon nyugvó felelőssége az új Munka Törvénykönyvében, in: Csehi Zoltán — Raffai
Katalin (szerk.): Allam és magánjog, Budapest, Pázmány Press, 2014, 107.
399 Lábady Tamás: 2014, i.m. 275276. Megjegyzendő, hogy a munkajog esetében , [tJörvényi
fogalmak hiányában a bírói gyakorlat a vétkesség eltérő fokozatainak tisztázása tekintetében
eddig lényegében a büntetőjog által már kimunkált fogalmakat használta" (szándékosság:
egyenes — eshetőleges szándék, gondatlanság: tudatos gondatlanság, hanyagság), ahogy azt a
Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma az MK.25. sz. állásfoglalásában kifejtette. (Kun
Attila: 2014, i.m. 337.)
#1 Läsd pl.: Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető Törvénykönyvböz, Budapest,
Complex, 2013, 43.
392 Bisztriczki László — Kántás Péter: i.m. 35.
39% Fekete Tamás: Az ügyvéd fegyelmi felelőssége, in: Kiss Daisy (szerk.): Az ügyvédek nagy
kézikönyve, Budapest, Complex, 2010, 485.
4 Cséffan Jozsef: im. 270.
#5 Angyal Pál: i.m. 45.