OCR
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 153 Van olyan nézet is, amely nem csupán elmozdulásról vagy erős behatásról szól, hanem szinte egyenesen a tartalmi különbségek megszűnéseként értékeli a módosított szabályokat (e körben az előreláthatósági klauzulát hozva fel példaként)? Lényegében a munkajogi kártérítés a munkavállaló oldalán kontraktuális oldalról kerül megállapításra, ezért feltételezi a munkaviszony fennállását, amely feltételre épül rá további szükséges elemként az azzal összefüggésben bekövetkező kár, a jogellenesség és az ezek közötti ok-okozati összefüggés." Egyes szerzők arra mutatnak rá, hogy a felelősségi szabályok polgári jogi alapokra helyezése épp a munkajog sajátosságának figyelmen kívül hagyását jelenti, a munkavállalói jogok háttérbe szorulása valósul meg a polgári jogias szemlélet erősödésével.**' Ugyanis azzal, hogy az Mt.4. ,az adott helyzetben általában elvárható" fordulatot használja, a polgári jogból átvett felróhatóságon alapuló felelősséget alkalmazza, ezzel lényegében objektivizálva a munkavállaló felelősségét. Álláspontom szerint e vélemények a contrario ugyancsak a munkajog magánjogi jellegének jelentős erősödését támasztják alá, mivel a károkozótól elvárhatóságban megnyilvánuló vétkességi fogalomtól a helyébe lépő általában elvárhatóságban testet öltő felróhatóság érdemben eltérő magánjogi jogintézmény." A vétkesség foka (szándékosság, súlyos vagy enyhe gondatlanság) ettől kedve csupán a felelősség mértékének (teljes vagy korlátozott) megállapításánál kap szerepet. A munkáltatói kárfelelősség körében ez jelenik mega munkavállaló egészségkárosodásáért fennálló felelősségben, azt mutatva, hogy ,az Mt. kártérítési szabályai sok tekintetben a szerződésen kívüli károkozás logikáját követik". Ugyanez az elmozdulás érhető tetten abban is, hogy míg korábban a polgári jogi kárfelelősség munkajogi megjelenésének példájaként a vezető beosztású munkavállalók, valamint a vezetőkre irányadó összeférhetetlenségi szabályokat 3559 Lőrincz György: Az új Ptk. alkalmazása a munkaviszonyra, Új Ptk. é.n. (http://ptk2013. hu/szakcikkek/lorincz-gyorgy-az-uj-ptk-alkalmazasa-a-munkaviszonyra/4215, 2016. március 7.) 360 Nádas Gyérgy: 2013, im. 79-81. 361 Sipka Péter: 2013, im. 738-739. 362 Hajdú József: A munkavállalói általános kártérítési felelősség szabályozása az új Mt.-ben: tények és kihívások, in: Kun Attila (szerk.): Az új Munka Törvénykönyve dilemmái című tudományos konferencia utókiadványa, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2013, 115. 36 Nádas György: A kárfelelősség szabályainak változásairól, in: Kun Attila (szerk.): Az új Munka Törvénykönyve dilemmái című tudományos konferencia utókiadványa, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2013, 104. 364 Nádas György: 2013, i.m. 107., Hajdú József: i.m. 115—116. 365 Kun Attila: 2014, i.m. 337—338. 366 Lőrincz György: A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról, Gazdaság és Jog, 22. évfolyam, 2014/12, 4. (2014a)