Page 151 [151]
I50 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
sorolandó. A magyar felsőoktatás pénzügyi helyzetében ugyanis egyelőre sokkal
inkább reális lehetőség, hogy az akár hosszú távú, akár célhoz között, prémium
jellegű anyagi elismerések helyett a munkatárs megbecsültségét kifejező, szakmai
teljesítményét, intézmény iránti hűségét honoráló megoldásokra (kitüntetések,
címek, illetve a kisebb pénzügyi terhet jelentő előre sorolás, vezetői megbízás)
kell szorítkozni. Más kérdés, hogy a felsőoktatási intézmények mint munkahelyek
hatékony és megfelelő színvonalú munkaerővel történő működtethetőségének
országon belüli fenntartása, illetve azon túlmutatóan a hazai felsőoktatás verseny¬
képességének érdemi javítása — középtávon — csak a materiális ösztönzőeszközök
versenytársakét legalább megközelítő szintre emelésével biztosítható.
A két vezető hatáskörének nem kellően éles elhatárolása e körben is prob¬
lémákat vet fel. Az Nftv. szerint az alaptevékenységnek megfelelő működésért
fennálló felelőssége körében a rektor gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári
munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, míg a kancellár felel
a munkaügyi és jogi tevékenységért, ami véleményem szerint magában foglalja
a rektor munkáltatói intézkedéseinek szakszerűségéért való felelősséget is. Ez
megfelelően kidolgozott eljárásrend és szabályozás mellett a kiemelt intézkedések
( jogviszony létesítése, megszüntetése, módosítása) esetében még megvalósulhat, a
kancellár , megállíthat" egy jogsértő intézkedést, de a napi szintű működés kere¬
tébe illeszkedő intézkedések (pl. utasítás) törvényességének vizsgálatára gyakran
lehetősége sincs a kancellári szervezetnek. Ez pedig a kancellár oldaláról kizárja
a munkáltatói jogkör gyakorlás törvényességéért való teljes körű felelősséget.
Ennek ellensúlyozására kialakulhat egy túlbiztosító rend, amely bonyolultsága és
időigényessége okán viszont az alaptevékenységet fogja veszélyeztetni, amelyért
adott esetben úgy merül fel a rektor felelőssége, hogy a problémát a kancellári
kör idézte elő.
A munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő felelősségtől nézetem szerint
elhatárolandó a munkáltató kártérítési felelőssége, amely önálló alakzatként
jelenik meg a szabályozásban. A munkáltatói kártérítési felelősség — különösen a
felsőoktatási intézmények esetében — eltávolodik az egyszemélyi vezetők (rektor,
kancellár) közvetlen felelősségétől, és objektív jellege miatt az intézményhez mint
szervezethez, azaz a munkáltatóhoz kötődik"
316 Hanau, Peter: Fröblicbe Recbtswissenscbaft, Köln, Universitäts- und Stadtbibliothek, 2009,
175.
347 Kiss György 2005, i.m. 105—108.