Oldal 149 [149]
OCR
148 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN gyakorolja, mindenki más felett a kancellár a joggyakorló.?" 2018. december 18. napjától ugyanis e kör kiegészült, valamint a rektor, rektorhelyettes, főigazgató, klinikai központ esetén elnök, valamint a dékán feladatellátását közvetlenül segítő szervezeti egységekben foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogkörrel." Ugyan ez a változtatás a rektori — akadémiai — hatáskörgyakorlás autonómiáját erősítő megoldás, és sokkal inkább életszerű is, azonban a ,közvetlenül segítő" mivolt ismét olyan megfogalmazás, amely későbbi értelmezési zavarok, viták, konfliktusok forrása lehet. A nem állami felsőoktatási intézményekben a rektor mint a szervezet első számú vezetője az, aki a munkáltatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének fő (és egyedüli) letéteményese." Mindez összhangban áll azzal az általános munkajogi elvvel, miszerint a munkáltatói jogkört minden esetben az első számú vezető (kivéve, ha a legfelsőbb szintű testület) gyakorolja. Azonban egy olyan összetett szervezetben, mint egy felsőoktatási intézmény, a munkáltatói jogok egy részénél — elsősorban munkaszervezési vagy hatékonysági szempontokból - óhatatlanul felmerül az igény arra, hogy az ne kizárólag (személyesen) a rektor vagy a kancellár hatásköre legyen." A rektor munkáltatói jogkörébe tartozók esetében az oktatókat, kutatókat illető, a területre vonatkozó alapjogok érvényesülését biztosító — jellemzően — kari szervezeti jellegből, a kancellár működési területén a hatékony munkavégzés követelményével összefüggő szervezési racionalitásból következően biztosítani kell e jogkörök, illetőleg azok egy része átruházásának lehetőségét. Erre reflektálva — régi igényt kielégítve — módosult az Nftv. a két vezető részére felhatalmazást adva arra, hogy a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét utasításban szabályozza. Ez a felhatalmazás azonban nem terjed ki az egészségügyi felsőoktatási intézményekben az egészségügyi szolgáltatásért felelős magasabb vezető eredeti és önálló munkáltatói jogkör gyakorlására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatói jogkör egyes elemi ne lennének átruházhatók, de álláspontunk szerint külön törvényi felhatalmazás hiányában erre csak a szervezeti és működési szabályzatban, annak a klinikai központra vonatkozó részében, tehát szenátusi döntéssel van lehetőség. A rektori, kancellári felelősség e tekintetben egyrészt a munkáltatói jogkörök megfelelő, törvényes gyakorlása, ennek keretében a munkáltatói kötelezettségek 336 Nftv. 13. § (2) bek., 13/A. § (2) bek. e) pont. 337 Lásd a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC. törvény 31. § 2. pontját. 338 Kiss György: 2005, i.m. 112., Prugberger Tamás — Nádas György: i.m. 139—141. 339 Lásd: Marencsák Zsolt: i.m. 117. o. 3409 Nftv. 24. § (7) bek.
