Page 149 [149]
148 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
gyakorolja, mindenki más felett a kancellár a joggyakorló.?" 2018. december 18.
napjától ugyanis e kör kiegészült, valamint a rektor, rektorhelyettes, főigazgató,
klinikai központ esetén elnök, valamint a dékán feladatellátását közvetlenül segítő
szervezeti egységekben foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogkörrel." Ugyan
ez a változtatás a rektori — akadémiai — hatáskörgyakorlás autonómiáját erősítő
megoldás, és sokkal inkább életszerű is, azonban a ,közvetlenül segítő" mivolt
ismét olyan megfogalmazás, amely későbbi értelmezési zavarok, viták, konfliktusok
forrása lehet. A nem állami felsőoktatási intézményekben a rektor mint a szervezet
első számú vezetője az, aki a munkáltatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek
teljesítésének fő (és egyedüli) letéteményese." Mindez összhangban áll azzal az
általános munkajogi elvvel, miszerint a munkáltatói jogkört minden esetben az
első számú vezető (kivéve, ha a legfelsőbb szintű testület) gyakorolja.
Azonban egy olyan összetett szervezetben, mint egy felsőoktatási intézmény, a
munkáltatói jogok egy részénél — elsősorban munkaszervezési vagy hatékonysági
szempontokból - óhatatlanul felmerül az igény arra, hogy az ne kizárólag (szemé¬
lyesen) a rektor vagy a kancellár hatásköre legyen." A rektor munkáltatói jogkörébe
tartozók esetében az oktatókat, kutatókat illető, a területre vonatkozó alapjogok
érvényesülését biztosító — jellemzően — kari szervezeti jellegből, a kancellár mű¬
ködési területén a hatékony munkavégzés követelményével összefüggő szervezési
racionalitásból következően biztosítani kell e jogkörök, illetőleg azok egy része
átruházásának lehetőségét. Erre reflektálva — régi igényt kielégítve — módosult
az Nftv. a két vezető részére felhatalmazást adva arra, hogy a munkáltatói jogok
gyakorlásának rendjét utasításban szabályozza. Ez a felhatalmazás azonban nem
terjed ki az egészségügyi felsőoktatási intézményekben az egészségügyi szolgálta¬
tásért felelős magasabb vezető eredeti és önálló munkáltatói jogkör gyakorlására.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatói jogkör egyes elemi ne lennének
átruházhatók, de álláspontunk szerint külön törvényi felhatalmazás hiányában
erre csak a szervezeti és működési szabályzatban, annak a klinikai központra
vonatkozó részében, tehát szenátusi döntéssel van lehetőség.
A rektori, kancellári felelősség e tekintetben egyrészt a munkáltatói jogkörök
megfelelő, törvényes gyakorlása, ennek keretében a munkáltatói kötelezettségek
336 Nftv. 13. § (2) bek., 13/A. § (2) bek. e) pont.
337 Lásd a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2018. évi XC. törvény 31. § 2. pontját.
338 Kiss György: 2005, i.m. 112., Prugberger Tamás — Nádas György: i.m. 139—141.
339 Lásd: Marencsák Zsolt: i.m. 117. o.
3409 Nftv. 24. § (7) bek.