Oldal 144 [144]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 143
nem lehetséges, se nem indokolt. Arra azonban vállalkozhatom, hogy rögzítsem:
a felsőoktatási intézmények vezetésében megjelenő felelősség sokelemű, a polgári
jogi, munkajogi felelősségi elemek mellett általános vezetéstudományi, szakmai,
etikai-erkölcsi felelősséget is felölel, komplex felelősségi viszonyrendszer, amelyben
a vezetési mozzanatokban való közreműködés mértéke eltérő terjedelmű felelősségi
terhet generál az egyes egyszemélyi vezetést megvalósító, illetve a vezető testü¬
letben közreműködő személyek vonatkozásában. Emellett az is megállapítható,
hogy mindehhez a jogalkotó eltérő, és nem a fentiek szerint arányos (gyakorlatilag
a teljestől a nulláig terjedő) jogi felelősségi eszközöket kapcsol.
III.3.4.1. A jogi felelősség tartalma, elemei
Korábban már ismertettem a jogi felelősség típusait, a hazai jogtudomány legfon¬
tosabb megállapításait. Az elmúlt egy évszázad hazai jogirodalmában kialakult
véleményeket áttekintve, lényegében a mai napig nem találkozhatunk egységes
és vitán felül elfogadott fogalommeghatározással, azonban az ezen időszakban
megfogalmazottak alapján arra juthatunk, hogy a felelősség esetében döntő elem
annak valamely norma megszegéséért való fennállása, az, hogy ennek következ¬
ménye a szankcionálás vagy azzal fenyegetettség, amely végső soron az egyén és a
domináns közösség értékviszonyán nyugszik." A felelősség már a munkajoghoz
"21 Földi Andräs: i.m. 69-76. Földi András összefoglalja lényegében a XX. századi magyar
felelősségelméleteket. E szerint sem Grosschmid Béni, aki a felelősséget kötelezettségnek,
szankció alá vetettségnek tekinti, sem Szladits Károly, aki a valamiért és a valamivel
való felelősséget különíti el, előbbi körébe sorolva a kártérítési felelősséget, nem fűz a
felelősséghez etikai tartalmat. Marton Géza szerint nem lehetséges a felelősséget autonóm,
magában álló fogalomként vizsgálni, az a kötelemben gyökerezik, normaszegésre és az
ebből adódó, hátrányos következményekre utal, illetve arra, hogy a normaszegőnek ezekkel
szembe kell néznie, azaz szükséges egy kötelem és annak megsértése. (Marton Géza:
A polgári jogi felelősség, Budapest, Triorg, 1993, 14—20.) Földi András szerint e fogalmi körből
kirekesztendő a helytállási kötelezettség, mert az nem felelősség, hiszen esetében is szükséges
a normaszegés, azaz e kötelezettség elmulasztása és egyidejűleg a kár bekövetkezése. Eörsi
Gyula szerint a felelősség olyan jogintézmény, amely represszív szankciót helyez kilátásba,
illetőleg alkalmaz felróható kötelezettség szegés esetére, elkülönítve a felróhatóságtól a
vétkességet, amely elmélethez később lényegében Asztalos László is csatlakozott. Ezen
elméletet kritizálta Peschka Vilmos, aki az objektív felelősséget, annak nem lévén sem morális,
sem etikai alapja, kirekesztette a polgári jogi felelősség köréből, amelynek hatására Eörsi
is módosította elméletét. Igaz, később Pechka is, aki végül arra jutott, hogy a Marton-féle
elmélet a helyes, azaz a felelősség azon nyugszik, hogy volt-e a károkozónak lehetősége
más magatartást választani, így ,a szubjektív vétkességen alapuló felelősségnek nincs
helye a károkozásért való polgári jogi felelősség rendszerében", amelyhez Földi hozzáfűzi,
hogy jogintézménynek sem tekinthető a felelősség, minthogy ezzel csak tovább erősödik