Seite 132 [132]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 131
278
kezdődik, amikor a jogi normák hatóereje befejeződik. ?" Gyakran merül fel
ugyanis kérdésként, hogy van-e helye, illetve minden esetben kötelező-e az etikai
felelősséget vizsgálni, ha jogi felelősség megállapítása indokolttá válik.
Éppen ezért például egy közlekedési bűncselekmény gondatlan elkövetése
miatt jogkövetkezményekkel sújtott egyetemi vezetővel szemben nem feltétlenül
kell (lehet, szabad) etikai eljárást indítani, más kérdés, hogy morális követelmény
lehet vele szemben adott esetben a vezetői megbízatásról való önkéntes lemondás.
Ugyanakkor egy vezetői minőségben elkövetett cselekmény jogi elmarasztalása
esetén nehezen védhető az az álláspont, amely etikai felelősség megállapítását
mellőzendőnek tartja. Ahhoz pedig nem szükséges különösebb magyarázat, hogy
az etikai felelősségre vonás számtalan esetben nem jár jogkövetkezménnyel, mert
bár a cselekmény ebből a szempontból elítélendő, jogszabálysértés nem valósult
meg általa. Látható tehát, hogy az etikai és a jogi felelősség hasonlósága és eltérései
rendkívül sokfélék és eltérő mértékűek is lehetnek. Peschka Vilmos arra mutat rá,
hogy e különbségek indokolják, hogy a morális, az etikai és a jogi felelősségről
mint külön kategóriákról beszéljünk, amely álláspontot a legszembetűnőbben a
vétkesség fogalmán keresztül láthatjuk: e kategória ugyanis mindhárom felelősségi
alakzatban megjelenik, ám míg azt az előző kettőben azok egyedisége, utóbbiban
az általános mivolt határozza meg, ezért alapjaiban kérdőjelezi meg a vétkesség
jogi felelősségben való megjelenését." Mindemellett azonban az is kétségtelen,
hogy az etikai és a jogi felelősség közötti határvonal rendkívül vékony, és ahogy
azt az alábbiakban több példán keresztül is láthatjuk, a kétféle felelősség gyakran
,sátcsúszhat" egymásba. Mindezzel a problémával azonnal szembesülünk, ha meg¬
kíséreljük a vezetői tevékenységhez kapcsolódó etikai felelősséget meghatározni.
A vezetői tevékenységgel összefüggésben elkövetett etikai vétség — a közszol¬
gálati törvényből , kölcsönvett" meghatározással — olyan az adott tevékenységre
vonatkozó etikai elveket vagy szabályokat (adott esetben az intézmény etikai
kódexében rögzített normákat) megszegő vétkes cselekmény, amely sem (büntető,
szabálysértési, polgári jogi, munkajogi) jogszabályba, sem intézményi szabályzatba
nem ütközik." Előbbi esetben ugyanis büntetőjogi, munkajogi (akár kártérítési,
akár egyéb szankcióval sújtó), utóbbi esetben munkajogi és — ha a kollektív szer¬
ződés lehetővé teszi — fegyelmi jogkövetkezmény alkalmazása lenne lehetséges,
indokolt. A felsőoktatási intézmények vezetőinek etikai felelőssége más tekin¬
tetben is hasonlóságot mutat a közszolgálatban funkcionáló etikai szabályokkal.
778 Józsa Zoltán: A jó közigazgatás alapelvei és a Ket., in: Gerencsér Balázs — Berkes Lilla —
Varga Zs. András: A bazai és az uniós közigazgatási eljárásjog aktuális kérdései, Budapest,
Pázmány Press, 2015, 80.
27) Deschka Vilmos: i.m. 182.
280 Kártyás Gábor (szerk.): Bevezetés a közszolgálati munkajogba, Budapest, ELTE Bötvös
Kiadó, 2015, 132.