Seite 131 [131]
130 VEZETÖK, TESTÜLETEK, FELELÖSSEG A FELSÖOKTATÄSI INTEZMENYEKBEN
közösség értékítélete során nem is az elsődleges. Amikor az erkölcsi követelmé¬
nyek viszonyítási alappá válnak, és egyúttal megszegésük következményekkel jár,
már nem pusztán morálról, de még nem feltétlenül jogról beszélünk, ez esetben
a következmények sem jogi jellegűek. A morál és a jog mint két szélső pólus kö¬
zött közvetítő mozzanatként az etikum foglal helyet, ,a morál egyediségét a jog
általánosságával az etikum kapcsolja össze. "? Azonban ehhez azis hozzáteendő,
hogy ugyan a morális normacsoportok az etikai magatartásszabályokkal szem¬
beállíthatók, de azok egyszerűen pozitív vagy negatív értékelése csak egy merev
mérce alkalmazása esetén lehetséges, hiszen az etika a morállal szemben nem
csupán a belső szükségleteken és önmeghatározáson nyugszik, hanem egyúttal
az érzelmi racionalitáson és a szabályozott ösztönökön is, ebből fakadóan pedig
szélesebb hatókörű, fő feladata pedig az ideológiai értékalkotásban rejlik, amely
egyes nézetek szerint általában érzelmi kinyilatkoztatás."
Más megközelítésben az erkölcsnek és a pozitív jognak mint valamely külső
autoritás által felállított ,imperatív normák összességének" viszonya értékelendő,
a kettő hierarchikus kapcsolata alapján, amely a klasszikus jogpozitivisták által a
pozitív jog erkölcstől való abszolút elhatárolását jelenti, míg más irányzat az er¬
kölcsi ideálok általi behatároltságát hangsúlyozza." Sőt utóbbi eljut odáig, hogy
az erkölcs szava a perdöntő, és bármilyen bizonytalan élethelyzetben, vagy éppen
egy hiba elkövetését követően az erkölcs jelenti a vezérlő elvet a (pozitív) joggal
szemben.”” Az alábbiakban láthatóvá válik, hogy az etikai és a jogi felelősség
közötti határ rendkívül vékony és korántsem átjárhatatlan, gyakran egymásba
fordulnak, egymást feltételezik, máskor egymástól függetlenül léteznek." A mai
kor emberének számolnia kell azzal is, hogy az élet számos területén szembesül
olyan helyzetekkel, ahol a jog és a morál, a jog és az etika konkurál egymással, és
ilyenkor a körülmények függvényében a morál, az etika iránymutatásához kell
fordulnia." Ismert olyan nézet is, amely szerint ,az etikai normák szerepe ott
272 Peschka Vilmos: Az etika vonzásában, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980, 179—180.
23 Kreutz, Karl-Heinz: Ethik im ungarischen rechtsphilosophischen Denken, Jogelmeleti
Szemle, 2000/2, (http://jesz.ajk.elte.hu/kreutz2.html 2016.07.01.)
274 Härsfai Katalin: i.m. 91-93.
275 Haakonssen, Knud: Natural Law and Moral Philosophy, Cambridge, Cambridge University
Press, 1996, 307.
276 Mezey Barna: A tudományetikai felelősség kérdései a magyar felsőoktatásban. Az egyetemi
és tudományos élet etikai szabályozása — az egyetemi etikai kódexek, Magyar Tudomány,
175. évfolyam, 2014/6, 655-656.
77 Hagen, Johann J.: Zur Ethik des Rechtsstabs, in: Fischer, Michael - Strasser, Michaela
(szerk.): Rechtsethik, Frankfurtam Main, Peter LangEuropäischer Verlagder Wissenschaften,
2007, 160-161.