Page 115 [115]
II4 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Az ember tetteiért való felelősségének kérdése a civilizáció fejlődésének kezde¬
teitől foglalkoztatja agondolkodókat, ennek ellenére a felelősség lélektani okainak
érdemi tudományos vizsgálata csupán rövidebb időre tekint vissza. A felelősség
ezen dimenziója nem korlátozódik a pszichológia területére. A szociálpszicholó¬
giai megjelenése magától értetődő, de emellett a szintén határterületi szociológia
és vezetéstudomány keretei között kimunkált elméletekben is értelemszerűen
visszaköszönnek a felelősség pszichológiai, szociálpszichológiai alapjai, és azok
számos vonatkozásban az etikai és a jogi felelősség kérdéskörében is láthatóvá
válnak. A vezetés, felelősség, vezetői felelősség fogalmát bemutató fejezetben
már utaltam arra, hogy a felsőoktatási intézmények vezetését vizsgáló kutatást
indokolt a vezetői felelősség teljességében, tehát nem csupán a jogi felelősségre
korlátozva vizsgálni. Az alábbiakban az is láthatóvá válik, hogy a pszichológiai
felelősség-fogalom sokszor reflektál a jogi felelősségre, miközben ez utóbbi is gyak¬
ran támaszkodik a pszichológiára. Elég, ha a szándékosság, gondatlanság — ami
jogi fogalom — mögötti tudattartalom vizsgálatára gondolunk. (Az egyes felelősségi
területek kapcsolódásáboz és kölcsönbatásaikboz lásd a 2. ábrát.)
2. ábra: Az egyes felelősségi területek kapcsolódása és kélcsénhatdsaik
(saját forrás)
Lényegét tekintve a vezetéstudomány is erre alapozza átfogóbb definícióját: ebben
a kötelezettség konkretizálódik a tettekért (cselekvésért), illetőleg a mulasztásért
való helytállásban. Iovábbi velejárója, hogy a kötelezettség normából fakadjon,
A. David: Different Approaches Toward Doing the Right Thing: Mapping the Responsibility
Orientations of Leaders, Academy of Management Perspectives, 26. évfolyam, 2012/11, 52.