Page 114 [114]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 113
III.3. A FELELŐSSÉG
III.3.1. A felelősség fogalma és egyfajta csoportosítása
A felelősség fogalmának meghatározásakor — a vezetés kapcsán alkalmazott
módszertant követve — indokolt először a köznapi értelmezésből kiindulni. Ennek
kulcseleme a kötelezettség, amely valakiért vagy valamiért való felelősségben áll."
A felelősség irányulhat más emberek vagy élőlények felé, de gyakran élettelen
tárgyak, akár szervezetek, intézmények vagy a fizikai környezet felé is."
Emellett a doktori tanács a szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori
képzést és fokozatszerzést; tudományági doktori tanácsot hozhat létre; doktori fokozat odaítélé¬
séről, honosításáról és visszavonásáról; véleményezi a szenátus részére a rektornak a tiszteletbeli
doktori illetve a tiszteletbeli doktori és professzori cím adományozására tett előterjesztéseit;
megválasztja a felsőoktatási intézmény doktori iskoláinak vezetőit, megbízza illetve felmenti a
doktori iskola tanácsának tagjait, amely ügyekben kizárólagos hatáskörben jár el, azaz azokban a
döntést intézkedést másra át nem ruházhatja. Ez utóbbi elemet azért is szükséges kiemelni, mert
az alábbi hatásköreit viszont a tudományági doktori tanácsra átruházhatja, azaz nem kizárólagos
hatáskörben eljárva dönt a doktori fokozatszerzési eljárások indításáról, a kreditelismerésekről,
a doktori szigorlat tárgyairól; doktori szabályzatban meghatározottak szerint a doktori iskolák
javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos
bírálókat, létrehozza a szigorlati vizsgabizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők
és a doktori iskola oktatóinak személyét; meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi
követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját;
bírálóbizottság véleménye alapján dönt a doktorjelölt zárt védés iránti kérelméről. A tudományági
(művészeti ági) doktori tanács tudományterületenként — ezen belül a felsőoktatási intézmény
doktori szabályzatában meghatározott tudomány-, illetve művészeti ágakban hozható létre,
összetételére és a személyi feltételeire a doktori tanácsra irányadó szabályokat kell alkalmazni
[Doktori r. 9. § (2) bek. b), d), e)—j) pontok.]. Az intézményi és a tudományági doktori tanácstól
meg kell különböztetni a doktori iskola tanácsát (a jogalkalmazó számára meglehetősen
kényelmetlen a három hasonló területen, hasonló hatáskörben, hasonló megnevezéssel eljáró
testület elhatárolása), amely a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testületként hozható
létre. Tagjait a doktori iskola törzstagjai választják meg, őket a doktori tanács bízza meg és
menti fel. A doktori iskola tanácsa hatáskörébe az inkább kisebb jelentőségű, adminisztratív
feladatok tartoznak, mint a doktori témakiírók, témavezetők és a doktori iskola oktatóinak
személyének jóváhagyása, a meghirdetésre javasolt doktori témákra való javaslattétel, a doktori
téma kiírója témahirdetésének jóváhagyása, a doktorandusz doktori témájának jóváhagyása,
valamint a képzés közbeni teljesítményértékelés [Doktori r. 10. § (1)—(2) bek.].
2% Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 360. o. A felelősség
etimológiai fejlődését és mint fogalom szemantikai elemzését lásd: Földi András: A másért
való felelősség a római jogban, jogelméleti és összehasonlító polgári jogi kitekintéssel, Budapest,
Rejtjel Kiadó, 2004, 30—37., 52—53.
25 Winter, David G.: A motivational model of leadership: Predicting long-term management
success from TAT measures of power motivation and responsibility, The Leadership
Quarterly, 2. évfolyam, 1991/2, 67-80. Idézi: Pless, Nicola M. - Maak, Thomas — Waldman,