Page 109 [109]
108 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
társadalmi körülményektől és hagyományoktól függ." Mindez jól mutatja, hogy a
nemzetközi szakirodalomban az akadémiai típusú, az önkormányzatiságot meg¬
testesítő testületekkel szembeni ellenérzésekből következően gyakran maguknak
az intézményeknek a kezdeményezésére indult meg egy, e tanácsok szakértő vo¬
násának erősítését célzó folyamat." A másik lehetséges megoldást — ugyancsak
széleskörű tapasztalatok alapján — már a hazai szakirodalom vetette fel több
ízben is arra hivatkozással, hogy egyetlen testület az összetételéből és az abból
következő kompetenciájából adódóan nem képes egy bonyolult szervezet sokrétű
vezetési feladataival megbirkózni, ezért megfontolandó lett volna több, különböző
hatáskört gyakorló testület kialakítása."
A szenátusról alkotott rossz véleményt a mindenkori politika is meglovagolta,
és azt a tekintélyét tovább rombolva a jogalkotásban is megjelenítette. Ezért véle¬
ményem szerint indokolt lenne, ha az intézmények szembenéznének azzal, hogy a
szenátus tekintélyét csak maguk képesek helyreállítani, ennek érdekében pedig a
legmesszebbmenőkig kiaknázva az e téren nem is annyira szűk autonómiát, mű¬
ködését korszerűsíteni. Hiszen a felsőoktatási intézmény tanácsa nem csupán egy
ellenőrző testület, annál sokkal több kompetenciával bír," Véleményem szerint
az ebbe az irányba történő elmozdulás két szempontból is előnyös lehet. Egyrészt
181 Burgi, Martin — Gráf, Ilse-Dore: Das (Verwaltungs-)organisationsrecht der Hochschulen
im Spiegel der neueren Gesetzgebung und Verfassungsrechtsprechung, Deutscbes
Verwaltungsblatt, 125. &vfolyam, 2010/18, 1132-1133. (Ugyanitt leirjäk, hogy a tartomä¬
nyok harmadában a tanács csak konzultatív testület, kétharmaduknál azonban ellenőrző
és a legszélesebb spektrumra kiterjedő döntési jogosultsággal is bír. Brandenburgban
pl. tanulmányi felsőoktatási intézményi tanács működik, Bajorországban a tagok fele a
tartományi szenátusból érkezik, Brémában viszont nem működik ilyen testület.) A bajor
szabályozáshoz lásd: Geis, Max-Emanuel: Struktur und Organe, in: Geis, Max-Emanuel
(szerk.): Hocbscbulrecbt im Freistaat Bayern: Handbucb für Wissenscbaft und Praxis,
Heidelberg, C.F. Müller Verlag, 2009, 268-297. A baden-würtenbergi felsöoktatäsi reform
kapcsán a szakirodalom leszögezte, hogy a felsőoktatási intézmények vezető testületének
szakszerűsége, szakértelme csak az önkormányzatiságot, autonómiát nem sértő módon
biztosítható, azok a megoldások, amelyek a külső tagok részvételét írják elő, csak addig
támogathatók, amíg e követelmények nem sérülnek. (Schenke, Wolf£Rüdiger: Neue Fragen
an die Wissenschaftsfreiheit. Neue Hochschulgesetze im Lichte des Art. 5 III GG., Neue
Zeitscbrift für Verwaltungsrecbt, 24. évfolyam, 2005/9, 1005.)
182 A brit egyetemeken az érdemi irányítást a tanács (Council, Skóciában: Court, a London
D
Egyetemen: Board of Irustees) látja el. Működik szenátus is, de annak hatásköre az
akadémiai típusú ügyekre terjed ki, amelyekben a tanács hatáskörte korlátozott. (Farrington,
Dennis J. — Palfreyman, David: im. 149-151.)
Ladányi Andor: 1994a, i.m. 18., ehhez hasonlóan fogalmaz Barakonyi Kéroly (Barakonyi
18
”
Károly: 2004, i.m. 596.) és lényegében ugyanezen véleményt ismétli meg Keczer Gabriella
is (Keczer Gabriella: 2010, i.m. 51—52.)
184 Battis, Ulrich: Zur Reform des Organisationsrechts der Hochschulen, Die Öffentliche
Verwaltung, 59. vfolyam, 2006/12, 501.