Oldal 105 [105]
104 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
pontosan mit is jelent a törvényben megfogalmazott egészségügyi szolgáltatások
egységes szakmai irányítása, azt az Nftv. csak annyiban fejti ki, amennyiben rögzíti,
hogy az EIT a klinikai központ és az egyetemi kórház vonatkozásában az egész¬
ségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzített
feladatokat látja el, valamint az Eütv. 155. § (5) bekezdése szerinti fenntartói
jogkörök gyakorlásához kapcsolódó előkészítő tevékenységet végez. Ez utóbbi
keretében az egészségügyi felsőoktatási intézményen belül döntési jogkörrel ren¬
delkezik. Egyebekben az EIT működésének rendjét az általa elfogadott ügyrend
határozza meg. Látható tehát, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézményekben
a testületi vezetés dichotómiáját (szenátus-konzisztórium kettőssége) ezesetben
is felváltja az EII-vel bővült trichotóm testületi vezetés.
Végezetül megemlítem, hogy a hatályos törvény szerint az Ftv. 2. szabályai¬
val egyező módon és keretek között működik a doktori tanács," a tudományos
tanács (bár az Nftv. nem határozza meg hatáskörét), "? valamint az intézményi
érdekegyeztető tanács." Érdekesség, hogy a szervezeti és működési szabályzat¬
ban meghatározottak szerint gazdasági tanács is működtethető." Ugyancsak
kötelezően kell működtetni állandó bizottságot a hallgatók tanulmányi, vizsga- és
szociális ügyeinek intézésére, ? valamint kreditátviteli bizottságot." Ezekben az
esetekben tehát a törvény kifejezetten előírja testület létesítését és működtetését
az intézmények számára. Más esetekben a testület szükségessége csupán kikövet¬
keztethető egyes rendelkezésekből: Az, hogy a fegyelmi ügyekben bizottság jár el,
csak abból látható, hogy a kormány számára adott rendeletalkotási felhatalmazás
erre utal." A hallgatókat érintő ügyekben is eljáró testületek esetében a részvételt
előíró szabály változatlan, de a korábbihoz képest eltérés, hogy ahol minimális rész¬
vételi arányt ír elő a törvény, a küszöb a bizottság tagjainak huszonöt százaléka.
Azon egyéb testületek esetében, amelyek döntési jogot gyakorolnak, e hatáskö¬
rük leginkább az intézményi szabályozásból fakad, így azok kapcsán a felelősség
vizsgálata csak az egyes belső normák — jelen mű tematikus kereteit meghaladó
— átfogó elemzését követően lenne megvalósítható. Más testületek döntési jogo¬
sultsága (így a doktori vagy habilitációs bizottságoké) oly mértékben szakmai,
amely a felelősség rendkívül specifikus kérdését veti fel: a döntéshozatal során a
pártatlanság, összeférhetetlenség szabályai érvényesültek-e, a tagok felkészülten
158 Nftv. 16. § (5
19 Nftv. 12. § (3
160 Nftv. 38. § (2)-(3) bek.
161 Nftv. 14. § (4) bek.
162 Nftv. 12. § (5) bek.
16 Nftv. 49. § (5)
164 Nftv. 55. $ (5) bek.
)