82 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
szabályozott, csupán az előbbi példában szereplő együttműködést nagyságrendileg
meghaladó, tehát már a szervezetek közötti együttműködés és közös cselekvés
folyamatát leíró, aközreműködő szervezetek közötti függőségi kapcsolatot jelentő
tartalommal bírt." Mint ilyen, az igazgatástudomány és a szervezetszociológia
tárta fel jellemzőit, és onnan került át a közigazgatás-tudományba. Éppen ezen
átemelés során fogalmazódtak meg azonban azok a vezetést az irányítástól elhatá¬
roló típusjegyek, amelyek segítségével a vezetés lényege mégiscsak megvilágítható.
A vezetéstudomány maga is rendkívül egyszerű definíciót ad, amikor akként
fogalmazza meg a vezetés lényegét, hogy az dolgok eredményes megvalósíttatása
mások által, másokkal, amely folyamat a célkitűzés, a stratégiaalkotás, a szervezés,
a személyes vezetés, és a kontroll elemekkel értelmezhető, és magában foglalja a
szervezettervezést, a folyamatok és a munka megszervezését."" Magyary Zoltán a
technikat-ipari fejlődéssel magyarázza, hogy a szervezeti egységek az általa annak
kísérőjelenségeként azonosított folyamatos növekedése eredményeképp a szervezés
egyre fontosabbá vált. A szervezés pedig ,mint többek munkájának összefogása
és összhangba hozása, per definitionem főnöki funkció, "? amelynek keretében
a munkavégző számára az ellátandó tevékenységet pontosan meghatározza, azt
végezteti, ellenőrzi, s amellyel kapcsolatos döntéseit az állandó kutatás révén
összegyűjtött, pontosított és naprakészen tartott ismereteire alapozza. A fentiek
szerinti szervezés azonban — ahogy arra Henri Fayol rámutat — az adminisztratív
főnöki funkciók csupán egyik, habár igen fontos része az előrelátás, a parancsolás,
az összhang biztosítása és az ellenőrzés mellett.
°° Fazekas Marianna: Irányítás, felügyelet, ellenőrzés aközigazgatási rendszerben, in: Fazekas
Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész I., Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2015,
126.
61 Dobák Miklós — Antal Zsuzsanna: Vezetés és szervezés, Budapest, Aula Kiadó, 2010, 29.
A közigazgatáson belüli vezetésre hasonló meghatározást ad: Patyi András: Közigazgatás
— alkotmány — bíráskodás, Györ, UNIVERSITAS - GYÖR, 2011, 70.
62 Magyary Zoltán: 1942, i.m. 28—29. E tevékenység végzését és annak elveit írja le az általa
is átvett , tudományos üzemvezetés" fogalma, amely a megfelelő vezető kiválasztásán és
kiképzésén túl, e személy által a valamennyi rendelkezésre álló módszer és eljárás közül
a lehető legjobb kiválasztását és folyamatos fejlesztését jelenti tudományos vizsgálat
és tanulmányozás révén. Lásd: Taylor, Frederick Winslow: The Principles of Scientific
Management, New York and London, Harper and Brothers, 1911, illetve Taylor, Frederick
Winslow: Scientific Management in American Industry, New York, Published for the Harper
Society by Harper and Brothers, 1929. Mindkettőt idézi: Magyary Zoltán: 1942, i.m. uo.
® Fayol, Henri: Administration Industrielle et Générale, Paris, Dunod Editeur, 1920. Idézi:
Magyary Zoltän: 1942, i.m. 33-34. Ezen elemeket a magyar közigazgatás vonatkozásában
Magyary is részletesen kifejtette e művében: Magyary Zoltán: 1942, i.m. 535—548. Fontos,
hogy a Fayol által használt értelemben az adminisztráció a személyzet vezetését jelenti,
még magának a szervezetnek, szervezeti egységnek a , kitűzött célja irányába vezetését"
kormányzásként írja le. (Magyary Zoltan: 1942, im. 33-36.) Lényegében ez a komplex