OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 79 taxációt, rögzítve, hogy hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra, az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra, a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint — az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével — az állampolgársági eljárásra, a versenyfelügyeleti eljárásra, és a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) és (5)-(9) bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokra. Ez utóbbi rendelkezés önmagában ugyan nem igazít el a tekintetben, hogy a felsőoktatási intézmények eljárásai hatósági ügynek minősülnek-e, hiszen a kizáró felsorolás azokat nem említi, azonban a hatósági ügy definíciója alapján megerősítést nyerünk. A jogirodalom is ezt támasztja alá, kifejtve, hogy , [aJz Ákr. (...) tételesen meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekre a hatálya nem terjed ki, így e törvények önálló, teljeskörű eljárási szabályozást állapíthatnak meg. (...) A kivett eljárások között azonban csak olyan eljárások meghatározása indokolható, amelyek per definitionem hatósági eljárások lennének, azonban valamely indok alapján nem célszerű, életszerű vagy kivitelezhető az Ákr. szabályainak alkalmazása." Ha ehhez hozzávesszük a hatóság fogalmának meghatározását is, miszerint az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (vagy akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki (Ákr. 9. §), arra a következtetésre jutunk, hogy az Ákr. egyes rendelkezéseinek alkalmazni rendelése a hallgatók jogorvoslati ügyeiben csak kiváltja az Nftv. tételes szabályozását és megkönnyíti a közigazgatási perben történő felülvizsgálatot. Az Ákr, szabályozása ugyanis lehetővé teszi, olyan eljárásban is előírja a jogalkotó annak alkalmazását, amelyre a tárgyi hatály nem terjed ki." Azaz az Ákr. rendelkezései (7-9. §) alapján, és az azt elemző jogirodalmi álláspontokra"! támaszkodva bizton kijelenthető, hogy a jogorvoslat elbírálása során eljáró szerv (személy) nem hatóság, a hallgatói ügy még a jogorvoslat elbírálása során sem hatósági ügy, így a hatósági, hatósági ügyi minőségből fakadó követelmények sem a jogorvoslati kérelem elbírálójával, sem eljárásával szemben nem támaszthatók, mindössze az Nftv. által kijelölt körben egyes alaki vagy anyagi szabályok érvényesülése kérhető számon. Következésképpen még a másodfokú határozat sem közigazgatási hatósági határozat, hanem — akárcsak az elsőfokú — speciális, felsőoktatási jogviszonnyal összefüggő, a felsőoktatási intézmény arra 39 Hajas Barnabás: Általános közigazgatási rendtartás — Ket. kontra Ákr, Új Magyar Közigazgatás, 9. évfolyam, 2016/4, 19. "0 Hajas Barnabás: i.m. 51 Átfogóan lásd: Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész III., Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017, 196—205.