Page 80 [80]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 79
taxációt, rögzítve, hogy hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a választási
eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra, az adó-,
valamint vámigazgatási eljárásra, a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint
— az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével — az állampolgársági
eljárásra, a versenyfelügyeleti eljárásra, és a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar
Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) és (5)-(9) bekez¬
déseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól
szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági
eljárásokra. Ez utóbbi rendelkezés önmagában ugyan nem igazít el a tekintetben,
hogy a felsőoktatási intézmények eljárásai hatósági ügynek minősülnek-e, hiszen
a kizáró felsorolás azokat nem említi, azonban a hatósági ügy definíciója alapján
megerősítést nyerünk. A jogirodalom is ezt támasztja alá, kifejtve, hogy , [aJz Ákr.
(...) tételesen meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekre a hatálya nem terjed
ki, így e törvények önálló, teljeskörű eljárási szabályozást állapíthatnak meg. (...)
A kivett eljárások között azonban csak olyan eljárások meghatározása indokolható,
amelyek per definitionem hatósági eljárások lennének, azonban valamely indok
alapján nem célszerű, életszerű vagy kivitelezhető az Ákr. szabályainak alkalmazá¬
sa." Ha ehhez hozzávesszük a hatóság fogalmának meghatározását is, miszerint
az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (vagy akit) törvény, kormányrendelet
vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör
gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki
(Ákr. 9. §), arra a következtetésre jutunk, hogy az Ákr. egyes rendelkezéseinek
alkalmazni rendelése a hallgatók jogorvoslati ügyeiben csak kiváltja az Nftv. tételes
szabályozását és megkönnyíti a közigazgatási perben történő felülvizsgálatot. Az
Ákr, szabályozása ugyanis lehetővé teszi, olyan eljárásban is előírja a jogalkotó
annak alkalmazását, amelyre a tárgyi hatály nem terjed ki."
Azaz az Ákr. rendelkezései (7-9. §) alapján, és az azt elemző jogirodalmi
álláspontokra"! támaszkodva bizton kijelenthető, hogy a jogorvoslat elbírálása
során eljáró szerv (személy) nem hatóság, a hallgatói ügy még a jogorvoslat elbí¬
rálása során sem hatósági ügy, így a hatósági, hatósági ügyi minőségből fakadó
követelmények sem a jogorvoslati kérelem elbírálójával, sem eljárásával szemben
nem támaszthatók, mindössze az Nftv. által kijelölt körben egyes alaki vagy anyagi
szabályok érvényesülése kérhető számon. Következésképpen még a másodfokú
határozat sem közigazgatási hatósági határozat, hanem — akárcsak az elsőfokú —
speciális, felsőoktatási jogviszonnyal összefüggő, a felsőoktatási intézmény arra
39 Hajas Barnabás: Általános közigazgatási rendtartás — Ket. kontra Ákr, Új Magyar Közigazgatás,
9. évfolyam, 2016/4, 19.
"0 Hajas Barnabás: i.m.
51 Átfogóan lásd: Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész III., Budapest,
ELTE Eötvös Kiadó, 2017, 196—205.