Oldal 76 [76]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 75 az egész társadalom viszonylatában végrehajtó-rendelkező tevékenység ellátására létrehozott közhatalommal bíró szervekhez." Az előzőekben ismertetettektől eltérően az állami intézetek vagy közintézetek, és így a felsőoktatási intézmények ismérve, hogy azok rendeltetése a társadalom számára az állam által előírt feladatok ellátása," önállóságuk operatív szinten is megvan, és a közigazgatási szervek felügyeletet gyakorolnak felettük. Az, hogy a felsőoktatás feladatai ebben a szervezeti formában valósulnak meg, részben az évszázados hagyományokból fakad, ? az ezen intézmények státuszának kialakítása és a rájuk bízott, a szigorú értelemben vett oktatási és tudományos tevékenységet meghaladó tevékenységek körének megrajzolása pedig az állam döntésén alapul. Ez utóbbiban megjelenik az az értékválasztási szempont, amit Tamás András úgy határoz meg, mint annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy , valamely közfeladatot a várható legeredményesebben miképpen lehet megoldani." Kalas Tibor véleménye szerint a közintézetek jellegüket tekintve ugyan szintén államiak, , de nem vonhatók azonos fogalmi körbe azokkal az államszervekkel, amelyek az állam nevében lépnek fel, az állami mechanizmusba tartoznak, és közhatalommal rendelkeznek. Ezeknek a tételeknek alapján az állami munkaszervezeteket egyben elhatároltuk a közigazgatási szervektől is." Ezzel szembeállítva Tamás András indirekt közigazgatás fogalmával kapcsolatos gondolatait (a feladat kijelölése állami, megvalósítása nem — feltétlenül — állami) azt látjuk, hogy ez esetben bár a közfeladat megoldása — már csak jellegéből adódóan is — állami feladat lenne, a racionalitás alapján azt egy nem állami szerv eredményesebben valósítja meg. ? A felsőoktatás esetében ennek egyfajta keveredését tapasztaljuk, hiszen a közfeladatot képező oktatási tevékenységet részben az állam jelöli ki, de legalábbis megrendelőként lép fel (lásd: államilag támogatott képzések körét), a feladat ellátásába azonban nem csupán az állami, hanem a nem állami (magán, egyházi) intézményeket is bevonja.? Láthatjuk, hogy a nem állami intézmények esetében a munkajogi felelősség mennyiben tér el az állami intézmények vezetői vonatkozásában előírt szabályoktól, azonban álláspontom szerint ez a különbség nem tudatos jogalkotói törekvés eredménye. 27 Kalas Tibor: 2012a, i.m. 106. 28 Kalas Tibor: 2012a, i.m. 107. 3 Lásd ehhez: Kovärik Erzsébet: A közintézet mint közjogi kategória fejlődése a magyar közigazgatásban, in: Horváth M. Tamás — Wiener György (szerk.): Válogatott tanulmányok, Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet, 1992, 23. 3 "Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Budapest, Szent István Társulat, 2010, 345—346. 31 Kalas Tibor: 2012a, i.m. 107. 32 Tamás András: i.m. 346. o., Barta Attila: i.m. 96., 118. 3 Lásd ehhez: Kovárik Erzsébet: i.m. 23—25. Részletesen lásd a IV.1. fejezetben.
