Page 64 [64]
OCR
II, A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 63 a rektorra és a kancellárra korlátozódnak, illetve részben önálló normaként, részben utaló szabállyal a kártérítési felelősséget alapozzák meg. Azonban a felelősség törvényben rögzített, illetve abból áttételesen következő tárgyköréből adódóan a kártérítési felelősség csak egy részét fedi le a teljes vezetői felelősségi halmaznak. Azt az Nftv. egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatásra elsődlegesen az Nftv. rendelkezéseit, mögöttes jogszabályként 1% vagy azállami felsőoktatási intézmény tekintetében e kódex mellett a közalkalmazottak jogállááltalában — a fenntartó függvényében — a munka törvénykönyvét sáról szóló törvényt" kell alkalmazni." Részben eltér e szabályozástól a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatás (mint ahogy utóbbi kettő tekintetében mindig is eltért). Esetükben ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény az elsődleges, ennek mögöttes szabálya az Nftv., illetve aközalkalmazottakra, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyára, a honvédek jogállására, valamint a közszolgálati tisztviselők jogállására vonatkozó törvények rendelkezései. Ez utóbbi felsőoktatási foglalkoztatotti kör tárgyalásától — annak szűk, valamint atipikus mivolta okán — eltekintünk. Minthogy az előbb említett magasabb vezetői kártérítési körben az Nftv. nem tesz különbséget állami és nem állami felsőoktatási intézmények között, annak részletes tárgyalásakor mindkét intézményi körre irányadó szabályozásra szükséges kitérni. Ez azért sem mellőzhető, mert bár az Nftv. a maga szintjén azonos kereteket ad, de a felsőoktatási intézményben történő foglalkoztatás jogszabályi háttere a munkajogi normák vonatkozásában nem egyforma. Összességében elmondható, hogy a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatásnak vannak olyan közös, a saját intézményi szervezetből, tevékenységből adódó, minden más ágazattól eltérő sajátos szabályai, amelyek minden intézményre — a fenntartó személyétől függetlenül — hatályosak, míg bizonyos szabályok a fenntartói mivoltból fakadóan eltérést mutatnak."? E körhöz kapcsolódóan szükséges megjegyezni, hogy a munkajogi kártérítési szabályok sem teljeskörűek, esetükben magánjogi a kancellár kinevezésére tekintettel megbízatását elvesztő gazdasági főigazgató teljes körű személyi felelősségét írta elő az általa a munkaköre, feladat- és hatáskörének gyakorlása, továbbá az általa vezetett szervezeti egység kancellárnak történő átadása során készített jegyzőkönyvben tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valösägtartalmä£rt, teljeskörüsegeert. [Nftv. 117/A. $ (2) bek.] 19 Jelenleg: az Mt.4. 300 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.). 91 Nftv. 5. § (2) bek., 24. § (4) bek. A mögöttes jogszabályi körről szólva említést érdemel még a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.). 202 Sziidi Janos: i.m. 877.
