OCR Output

II, A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 63

a rektorra és a kancellárra korlátozódnak, illetve részben önálló normaként, rész¬
ben utaló szabállyal a kártérítési felelősséget alapozzák meg. Azonban a felelősség
törvényben rögzített, illetve abból áttételesen következő tárgyköréből adódóan a
kártérítési felelősség csak egy részét fedi le a teljes vezetői felelősségi halmaznak.

Azt az Nftv. egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézményekben történő
foglalkoztatásra elsődlegesen az Nftv. rendelkezéseit, mögöttes jogszabályként
1% vagy azállami
felsőoktatási intézmény tekintetében e kódex mellett a közalkalmazottak jogállá¬

általában — a fenntartó függvényében — a munka törvénykönyvét

sáról szóló törvényt" kell alkalmazni." Részben eltér e szabályozástól a közigaz¬
gatási, rendészeti és katonai felsőoktatás (mint ahogy utóbbi kettő tekintetében
mindig is eltért). Esetükben ugyanis a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint
a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII.
törvény az elsődleges, ennek mögöttes szabálya az Nftv., illetve aközalkalmazot¬
takra, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyára, a honvédek jogállására, valamint a közszolgálati tisztviselők jogál¬
lására vonatkozó törvények rendelkezései. Ez utóbbi felsőoktatási foglalkoztatotti
kör tárgyalásától — annak szűk, valamint atipikus mivolta okán — eltekintünk.

Minthogy az előbb említett magasabb vezetői kártérítési körben az Nftv. nem
tesz különbséget állami és nem állami felsőoktatási intézmények között, annak
részletes tárgyalásakor mindkét intézményi körre irányadó szabályozásra szük¬
séges kitérni. Ez azért sem mellőzhető, mert bár az Nftv. a maga szintjén azonos
kereteket ad, de a felsőoktatási intézményben történő foglalkoztatás jogszabályi
háttere a munkajogi normák vonatkozásában nem egyforma. Összességében el¬
mondható, hogy a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatásnak vannak
olyan közös, a saját intézményi szervezetből, tevékenységből adódó, minden más
ágazattól eltérő sajátos szabályai, amelyek minden intézményre — a fenntartó sze¬
mélyétől függetlenül — hatályosak, míg bizonyos szabályok a fenntartói mivoltból
fakadóan eltérést mutatnak."? E körhöz kapcsolódóan szükséges megjegyezni,
hogy a munkajogi kártérítési szabályok sem teljeskörűek, esetükben magánjogi

a kancellár kinevezésére tekintettel megbízatását elvesztő gazdasági főigazgató teljes körű
személyi felelősségét írta elő az általa a munkaköre, feladat- és hatáskörének gyakorlása,
továbbá az általa vezetett szervezeti egység kancellárnak történő átadása során készített
jegyzőkönyvben tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények,
okiratok, dokumentumok valösägtartalmä£rt, teljeskörüsegeert. [Nftv. 117/A. $ (2) bek.]

19 Jelenleg: az Mt.4.

300 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.).

91 Nftv. 5. § (2) bek., 24. § (4) bek. A mögöttes jogszabályi körről szólva említést érdemel
még a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban
való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről
szóló 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.).

202 Sziidi Janos: i.m. 877.