Oldal 58 [58]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 57
kereteit a nyomában kialakult Európai Felsőoktatási Térség" biztosította, illetőleg
biztosítja ma is. Igaz, ez utóbbi működtetésében az Unió aktív szerepvállalása már
szükségszerű, minthogy jelenleg az, Oktatás és képzés 2020" elnevezésű Stratégiai
167 tekinthetjük olyan eszköznek, amely már egyértelműen a bizottsági,
tehát uniós szerepvállalást jelenti. Ugyanakkor az EU nem csupán elvekkel, kere¬
tekkel és ajánlásokkal járul hozzá a felsőoktatás fejlesztéséhez és az együttműködés
serkentéséhez, hanem közvetlenül oktatási, kutatási és innovációs projektjein keresz¬
168
keretrendszert
tül, valamint ösztöndíjakkal erőteljesen támogatja is a tagállamok felsőoktatását.
Látható, hogy noha az Európai Unió jobbára csak a katalizátor szerepét tölti
be, ennek ellenére tevékenysége egyre markánsabb, különösen a XXI. században
figyelhető meg erőteljes aktivizálódás. Mégis, egyelőre nem látszik egy, a korábbinál
látványosabb, a szigorú szubszidiaritást áttörő irányba történő elmozdulás, Ebből
arra is következtethetünk, hogy a közeljövőben nem várható az intézményirányítási
felelősség közvetlen megalapozása sem.
Annak ellenére, hogy a felsőoktatás révén kiteljesedő europaizáció alábbiakban
bemutatott eszközei az intézményvezetési felelősség tagállami szabályozására
közvetlenül nem hatnak ki, azoknak jelen vizsgálódásunk szempontjából sajátos
szerepük van. A mindenkor hatályos, a felsőoktatást szabályozó törvények az
intézmények feladatává tették — és ezáltal közvetve az intézmény vezetőjének
hatáskörébe helyezték — az oktatás fejlesztését és nemzetközi kereteinek bizto¬
sitäsät.'® Az ällami intézmények rektorainak a jelenleg drasztikusan leszűkített
hatáskörében pedig még a korábbinál is hangsúlyosabban jelenik meg a hazai és
nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért való felelősség."
Ez pedig azt jelenti, hogy egy, az Európai Felsőoktatási Térségben működő intéz¬
mény vezetőjének felelősségére akkor is kihatnak a felsőoktatás európai fejlődésé¬
nek eredményei, ha maga a közösségi normaösszesség kifejezetten nem tartalmaz
felelősséget, vagy annak tagállami szabályozását megalapozó rendelkezéseket.
166 Hrubos Ildikó: Az európai felsőoktatási reform előzményei, indítékai és az első öt éves szakasz
eredményei, in: Izikné Hendri Gabriella (szerk.): Magyarország a kibővülő Európai Unióban.
Az európai felsőoktatás reformja, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 91—92. (20065)
167 http://ec.europa.eu/education/policy/strategicframework/index hu.htm (2016.03.22.)
168 Király Miklós: 2011, i.m. 116—117., Mezey Barna: A magyar felsőoktatás és az Európai
Unió, Európai Tükör, 15. évfolyam, 2010/11-12, 99. Ugyanakkor ugyanitt Mezey arra is
felhívja a figyelmet, hogy az uniós tagsággal megnyílt lehetőségekkel a fejletlenebb államok
nehezen tudnak élni, versenyhátrányuk óriási, amelyet súlyosbít a mobilitással élők nem
egyenlő anyagi helyzete, ráadásul a munkaerő mobilitása a felsőoktatás legtehetségesebb
munkatársainak elvesztésével is járhat. Mezey Barna: 2010, i.m. 100-101., Tattay Levente:
Gondolatok a kutatóegyetemről, Iustum Aeguum Salutare, 6. évfolyam, 2010/3, 130-133.
199 Ftv.1. 7. § (2) bek., Ftv.2. 29. $ (2) bek.,
170 Nftv. 13. § (7) bek. aa) pont.