Oldal 57 [57]
56 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
II.3. A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI (JOGI) KONTEXTUSA
A korábbiakban említettekből következően a felsőoktatási intézmények irányításával
összefüggő szabályozás is teljes egészében nemzeti hatáskör, a közösségi normák
e vonatkozásban nem tartalmaznak rendelkezéseket. Mindennek magyarázata
abban rejlik, hogy az Európai Unió alapító okmányának is tekintett, az Európai
Közösséget létrehozó Római Szerződés a felsőoktatás területén rendkívül vissza¬
fogott." Ugyanezzel a viszonylagos távolságtartással találkozunk, ha az Európai
Bizottság hivatalos tájékoztatását olvassuk az Unió felsőoktatás területén végzett
hivatalos tevékenységéről: ,, A nemzeti oktatási és képzési rendszerek kialakítása és
működtetése az uniós tagországok kormányainak hatáskörébe tartozik, az pedig
az egyetemek feladata, hogy saját tanterveiket összeállítsák. Tekintettel azonban
arra, hogy a felsőoktatási rendszereknek Unió-szerte hasonló kihívásokkal kell
szembenézniük, egyértelmű előnyök származnak abból, ha az EU-országok együtt¬
működnek egymással." Ugyanitt a Bizottság úgy definiálja saját feladatát, mint a
szakpolitikai döntési hatáskörrel rendelkező szervekkel való szoros együttműködést
a felsőoktatási politikák továbbfejlesztésének elősegítése érdekében, valamint a
mobilitást, a készségek és képességek elismerését javító, és az európai felsőoktatási
intézményekre vonatkozó információkhoz való hozzáférést megkönnyítő eszkö¬
zök kifejlesztését." Mindazonáltal az Unió a szakpolitikák szintjén egyre inkább
katalizálja a nemzetköziesedést, amely ezáltal a nemzeti felsőoktatás-politikákban
is sokkal hangsúlyosabb, számos esetben, így Magyarországon is stratégiai jelentő¬
ségű lesz. Habár ezek jobbára szakpolitikai és nem jogszabályi formában jelennek
meg, óhatatlanul befolyásolják a nemzeti jogalkotást is. A megvalósítás azonban
alapvetően még mindig a nemzeti jogalkotás szintjén marad.
Mindebből úgy tűnik, hogy a felsőoktatáson keresztül megvalósuló europai¬
zációban az Unió csak katalizátor, a tagállamok proaktív szerepvállalása nélkü¬
lözhetetlen. Az elmúlt bő másfél — illetve bizonyos területeken két és fél — évtized
folyamatait áttekintve a legerőteljesebb hatást mégis egy bizonyos értelemben az
165
Unión kívüli eszköz, az ún. Bolognai Nyilatkozat" váltotta ki, majd a folyamat
162 Kiräly Miklös: Unity and Diversity: The Cultural Effects of tbe Law of tbe European Union,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2011, 114., Szigeti Andrea: Tanulmányok a jogi alapismeretek
köréből, Budapest, Szent István Társulat, 2008, 87. (Lásd: Római Szerződés 149. (126) cikk]
18 http://ec.europa.eu/education/policy/higher-education/index hu.htm (2016.03.22.)
164 hetp://ec.europa.eu/education/policy/higher-education/index_hu.htm (2016.03.22.)
165 heep://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/documents/MDC/BOLOGNA _
DECLARATIONI.pdf (2016.03.24.)