Page 46 [46]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 45
akadémiai tanács segíti.? Végül egységes szabályként került rögzítésre, hogy a
felsőoktatási intézmény vezetője mellett véleményező és javaslattevő testületként az
intézmény tanácsa, a kar dékánja mellett pedig a kari tanács működik. Az intézmény
és a kar tanácsának összetételét és működését a felsőoktatási intézmények szervezeti
és működési szabályzata határozta meg." Az egyetemi és a kari tanács hatásköre
erősödött: előbbi megválasztotta a rektorhelyetteseket és a tanszékvezetőket, a
miniszternek csak megerősítési joga volt, a dékánt pedig egyenesen a kari tanács
választotta, e tisztséget a rektor erősítette meg, megbízása a miniszterhez fel sem
került § Ádám Antal ehhez azt fűzte hozzá, hogy az egyetem vezetése e szerke¬
zetben a vezetők és testületi szervek (azaz a rektor, a dékán, az egyetemi és a kari
tanács) együttműködésével valósult meg, s bár e testületeket az Ftvr. eredetileg
javaslattevőnek minősítette a gyakorlatban sokkal fontosabb szerepet töltöttek
be, gyakran ügydöntő hatású állásfoglalásokat adva."
Az egyszemélyi és testületi vezetésről az Ot. már kimunkált szabályozás for¬
májában rendelkezett, rögzítve, hogy felsőoktatási intézmény vezetése az egyéni
felelős vezetők és a testületi szervek (intézményi, illetőleg a kari tanács, valamint az
önálló oktatási szervezeti egységek mellett működő tanácsok) között megosztott
hatáskörök gyakorlása útján, ezek együttműködésével valósul meg." Kiemelendő,
hogy az Ot. nem csupán a hatáskör-átruházás lehetőségét biztosította, hanem
kifejezetten előírta a szubszidiaritás elvét, kimondva, hogy a testületi hatásköröket
úgy kell megállapítani, hogy a nevelő-oktató és a tudományos munka tartalmáról,
valamint a munka eredményességét meghatározó alapvető fontosságú ügyekben
ők döntsenek, illetőleg hogy a más szervek hatáskörébe tartozó kérdésekben
véleményt nyilváníthassanak. Az Ot. előremutató rendelkezése volt a vezetők
számára a testületek felé beszámolási kötelezettség előírása is, a szakirodalom
ugyanakkor visszalépésként értékeli, hogy a jogszabályok által más hatáskörébe
"2 A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1953. évi 9. törvényerejű rendelet
3.§, Mosonmagyaróvárott és Keszthelyen Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1954.
évi 21. törvényerejű rendelet 3. §, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola létesítéséről szóló 1953. évi
17. törvényerejű rendelet 2. § (1) bek., Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola létesítéséről
szóló 1954. évi 20. törvényerejű rendelet 2. § (1) bek. Mindkét utóbbi jogszabály egyúttal
kimondta, hogy a főiskolai tanács feladatköre magában foglalja az egyetemi és a kari tanács
feladatkörét. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola létesítéséről szóló 1954. évi 20.
törvényerejű rendelet 2. § (3) bekezdése pedig azt is rögzítette, hogy a Főiskola igazgatóját és
igazgatóhelyetteseit a főiskolai tanács javaslata alapján nevezi ki a földművelésügyi miniszter.
93 Ftvr. 6. §
94 Keczer Gabriella: 2010, i.m. 41. o.
95 Ádám Antal: Az egyetemi tanács és a kari tanács helyzete és szerepe az új jogi szabályozás
tükrében. Felsőoktatási Szemle, 19. évfolyam, 1970/1, 10-16.
96 Ot. 122. § (1)-(2) bek.