Page 40 [40]
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 39
ban az akadémiai és az operatív működtetést elválasztotta (volna), " míg más
vélemény szerint nem változtatta meg a felsőoktatási intézmények vezetését, a
gazdasági tanács mint tanácsadó jellegű testület beemelése nem tekinthető érdemi
megújulásnak."
Az Ftv.2. már tételesen felsorolta a vezetői megbízásokat, egyúttal különbsé¬
get tett magasabb vezetők és vezetők között." Előbbi körbe tartozott a rektor, a
rektorhelyettes, a főigazgató, a dékán, a gazdasági főigazgató, ennek hiányában
gazdasági igazgató és az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője (főtitkár vagy
a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel), to¬
vábbá a regionális központ vezetője." Vezetői megbízás volt kiadható — a rektor
és rektorhelyettes kivételével — az előzőekben felsoroltak helyettesei, valamint a
szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei részére." A vezetői megbízások
a felsőoktatási intézmények jellegéhez, sajátosságához igazodva — fenntartótól
függetlenül — egységesek voltak, egységes megnevezéssel bírtak." Az Ftv.2. azt
is kimondta, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
"6 Nádas György: A felsőoktatási intézmény vezető testületeinek és vezetőinek munkajogi
szempontú elemzése, in Csák Csilla — Olajos István (szerk.): Ünnepi tanulmányok Prugberger
Tamás professzor 70. születésnapjára, Miskolc, Novotni Alapítvány, 2007, 248., Derényi
András: A magyar felsőoktatás átalakulása 1989 és 2008 között, in: Drótos György —
Kovats Gergely (szerk.): Felsöoktatäs-menedzsment, Budapest, Aula Kiad6ö, 2009, 47-48.
Älläspontom szerint ez utöbbi megällapitäs sorän nem lehet eltekinteni attöl a körülmenytöl,
hogy az irányító testület helyébe illesztett gazdasági tanács megnehezíthette, vagy végső
soron megakadályozhatta pl. egy tanszék létesítését azáltal, hogy a szervezeti egységek
alapításáról szóló szenátusi döntéshez előzetes szükséges véleménye elutasító volt. Mészáros
"Tamás: Magyar felsőoktatás: állandó változásra ítélve, in: Hrubos Ildikó — Török Imre
(szerk.): Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 2. Budapest, Felsőoktatási Gazdasági
Szakemberek Egyesülete, 2012, 120.
Keczer Gabriella: 2010, i.m. 92.
Ezzel egyébként eltért attól a jellemző szabálytól, miszerint a költségvetési szervek vezetői
5
S
5
œ
beosztásban foglalkoztatott munkatársai esetében miniszteri rendelet által rögzített a
magasabb vezetők, illetve a vezetők sorolhatók e körbe. (Lőrincz György: A vezető állású
munkavállalóra vonatozó eltérő rendelkezések, in: A Munka Törvénykönyve magyarázata,
Budapest, Complex, 2008, 837.) Az állami felsőoktatási intézmények tehát annyiban is
sajátosak, hogy a vezető és magasabb vezető munkavállalók (közalkalmazottak) körét nem
miniszteri rendelet (mint általában) hanem a törvény határoz(t)za meg.
Ftv.2. 96. § (1) és (4) bek. Emellett az Ftv.2. 141. § (8) bekezdés kimondta, hogy az
egészségügyi felsőoktatási intézményben — ha centrum nem jön létre — egészségügyi
5
©
szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezetői megbízással rendelkező vezetőt kell a
szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Ha az egészségügyi szolgáltatásért
felelős vezető nem a rektor, feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási jogosultságát
a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
© Ftv.2. 96. § (2) bek.
4 Szüdi János: i.m. 907. o.