Page 37 [37]
36 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
szony, közalkalmazotti jogviszony stb. külön törvényekben rendezése), másrészt
az első önálló átfogó felsőoktatási törvény, azaz az Ftv.1. megalkotása. Az Ftv.1.
előkészítése során végzett felmérésből megállapítható volt, hogy a megkérdezett
egyetemi, főiskolai oktatók döntő többsége szükségesnek tartotta, hogy a rend¬
szerváltozást követő viszonyokhoz (társadalmi-politikai feltételrendszerhez)
illeszkedő, új, önálló normaszöveg foglalkozzon a felsőoktatással. Ugyanezen
felmérésből az is kiderül, hogy a tervezet előnyének egyértelműen a nagy fokú
intézményi önállóságot, autonómiát tartották, elenyésző volt azok száma, akik
még a tervezetben szereplőnél is nagyobb fokú szabadságot vártak volna el. En¬
nek ellenére a vezetési struktúrában a korábbi szabályozáshoz képest számottevő
változás nem következett be. Bár bizonyos körben már az Ftv.1.-ben megjelent a
fenntartó személyétől független egységes vezetői fogalomhasználat, ez önmagá¬
ban még nem jelentett biztos támpontot a szakmai felelősség megállapításához.
Az Ftv.1. ugyan rendelkezett arról, hogy a felsőoktatási intézményt a rektor, ? a
karokra nem tagozódó főiskolát a főigazgató (a továbbiakban együtt: az intézmény
1, azt azonban nem rögzítette, hogy e
vezetője) vezeti helyettesek közreműködéséve
vezetők közül állami intézmény esetében ki minősül magasabb vezetőnek, ki pedig
vezetőnek, a nem állami intézmények esetében pedig vezető állású munkavállaló¬
nak. Előbbi esetben a Kjt. megfelelő alkalmazásával — felhatalmazó rendelkezés
alapján — miniszteri rendelet"! határozta meg ezt a kört. Eszerint a felsőoktatási
intézményekben magasabb vezető beosztás volt a rektor, a rektorhelyettes, a
főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon), a főigazgató¬
helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon), a szövetségi
elnök, ? a dékán, a dékánhelyettes, az egészségtudományi, illetve agrártudományi
centrum vezetője, ? az önálló oktatási szervezeti egység vezetője, a (karjigazgató
(főiskolán), a főtitkár, a gazdasági (főjigazgató. Vezető beosztás volt a (karjigaz¬
gatóhelyettes (főiskolán), az önálló oktatási szervezeti egység vezetőhelyettese, a
nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője, gazdasági (főjigazgatóhelyettes, a
38 Szemerszki Mariann: Főiskolai és egyetemi oktatók a felsőoktatási törvény tervezetéről,
Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1993. 67.
5 A szakirodalomban ismert olyan álláspont, amely kifogásolta, hogy ráadásul a korszerű
ún. elnöki rendszer bevezetését egyszersmind ki is zárja. (Ladányi Andor: Ami jó benne és
ami nem, Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1994, 19.)
40 Ftv.1. 52. §
3" A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való
végrehajtásáról szóló 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet 4. §, majd az azt hatályon kívül
helyező, de e körben szó szerint egyező 33/2000 (XII. 26.) OM rendelet 4. §
#2 Csak 1997. február 1. után
8 Csak 1997. február 1. után